Az ingatlanpiacon egy könnyűszerkezetes ház Kecskemét városában még mindig hátránnyal indul a téglaházakkal szemben, ám úgy tapasztalom a technológiai újításoknak köszönhetően egyre jobban kiegyenlítődik a verseny, amely reményeim szerint a jövőre nézve egy változatosabb piacot eredményez majd, nagyobb választékkal. Magyarország éghajlati adottságai és építkezési hagyományai miatt a téglából épült házaknak valószínűleg sokáig – lehet soha – nem lesz igazi ellenfele, mégis egyre nagyobb igény van arra a gyors és megbízható technológiára, amit a könnyűszerkezetes házak nyújtanak.
Az utóbbi években szerencsére egyre kevesebben kérdőjelezik meg a könnyűszerkezetes házak fontosságát Magyarországon, és talán ezért is sikerült ennek a – sokáig alábecsült – technológiának elfoglalnia a jól megérdemelt helyét az építőiparban.
Építőipari kisokos – könnyűszerkezetes ház Kecskemét és környékén
A könnyűszerkezetes épület vagy technológia megértéséhez először is fontosnak tartom tisztázni a technológiához köthető fogalmakat. Munkám során ugyanis több esetben azt tapasztaltam, hogy a könnyűszerkezetes ház Kecskemét városában, nem a technológia megbízhatósága miatt marad alul a téglaházakkal szemben, hanem a nem megfelelő információ okozza a bizalmatlanságot. Nehéz ugyanis az igazság végére járni, amikor csak két teljesen ellentétes véleménnyel lehet találkozni. Az igazsághoz hozzátartozik ugyan, hogy én magam a téglaházak mellett tettem le a voksomat, mégis úgy gondolom, hogy el kellene, hogy ismerje az építőipar, hogy igenis szüksége van a könnyűszerkezetes házakra Kecskemét városának és Magyarországnak egyaránt.
Először is könnyűszerkezetesnek azt a házat nevezzük, amely 300 kg/m2 súly alatti épületszerkezetből épült. Az e feletti házak, mint az Ytongból (körülbelül 400kg/m2) vagy a téglából készültek (körülbelül 500kg/m2) nehéz szerkezetűek. Ide soroljuk a fából, fémből vagy gyári panelből készült házakat. A könnyűszerkezetes házaknak két nagy típusa van: a készházak és a – köznyelvben használatos – gyorsházak. Ám ide soroljuk a fapanelekből összeszerelt gerenda- és rönkházat is.
Készház: gyárban, panelből előállított ház. A falak teljes terjedelmével egy időjárástól független, külön erre a célra kialakított gyárban készülnek el. Ezeket a falakat aztán egy szállításra alkalmas járművel az előkészített alapra kiszállítják és legalább félkész állapotra összeszerelik. Ez az alap készülhet acélból, faanyagból, ragasztott fából, vagy agyagkavicsból is, és a szakembereknek csupán össze kell szerelnie az előre elkészített elemeket.
Készház technológia: maga a készházak gyártási folyamata, azaz egy vázszerkezetes építkezés. Amennyiben nem vesszük figyelemben a köznyelvben használatos gyorsház kifejezést, akkor ennél a technológián belül megkülönböztetünk, helyszíni és gyári kivitelezést, valamit fém és favázat.
Gyorsház: amelynek fém- illetve favázát a helyszínen szerelik össze.
Nem egyszerűsíti meg a dolgát a könnyűszerkezetes házak képviselőinek, hogy a mai napig nincs egyetértés a kifejezések között, ami sokszor a bizalmatlanság alapjául is szolgál. Hiszen körülbelül 5 féle megfogalmazással találkoztam ennek a cikknek a megírása közben.
A könnyűszerkezetes ház előnyei
A két legmérvadóbb előnye a könnyűszerkezetes házaknak – a gyorsaság és az ár -, a pandémia következtében sajnálatos módon rengeteget változott. Ugyanis az építőanyag drágulás és a szállítási csúszások miatt sok vállalkozásnak modosítania kellett a megbeszélteken.
A pandémiát megelőzően azonban, akár 60-90 nap alatt is kivitelezhető volt egy könnyűszerkezetes ház Kecskemét városában. Azonban nézzük meg azokat a tulajdonságokat amit még a COVID sem tudott negatívan befolyásolni:
- energiatakarékos: rövidebb felfűtési idő jellemzi;
- környezettudatos: kevesebb hulladékkal jár az építkezés, és kevesebb energiát igényel a fenntartása;
- földrengésálló: az acél szerkezetének köszönhetően;
- helytakarékos: a téglával szemben a hasznos alapterület sokkal kedvezőbb;
- magas szintű tűzvédelem: a belső falakat borító gipszkarton akár 20-40 perc tűzgátlást is biztosíthat;
- könnyen bővíthető, átépíthető: a falak könnyedén bonthatóak, alakíthatóak;
- megannyi mutatós tervrajz közül válogathatnak a megrendelők, amelyet ízlésük szerint könnyedén akár át is alakíthatnak.
A könnyűszerkezetes ház hátrányai
Ingatlanos szemmel talán az egyik legmeghatározóbb hátrány egy könnyűszerkezetes ház kapcsán Kecskemét városában az ingatlanpiacon érzékelhető – mégpedig a házak árainál – vagyis az ingatlanok értékállóságánál. Egy téglaház ugyanis akár 20-30%-al drágábban is elkelhet, mint egy hasonló paraméterekkel rendelkező könnyűszerkezetes ház. Ennek az oka nagyrészt a könnyűszerkezetes házak várható élettartamában rejlik, amely akár fele annyi is lehet mint egy téglaházé. Számszerűsítve a téglaház lakhatatlanná válásának ideje 150-200 év -, míg egy könnyűszerkezetes házé 70-90 év körül mozog.
Mielőtt azonban ismertetnénk a többi hátrányt, fontos megemlíteni, hogy az építőipar fejlődésének köszönhetően, már megoldás is született a legtöbbjükre:
- hőtároló képesség,
- minőségi faanyag hiánya,
- rothadást okozó gomba veszélye,
- drágább a biztosítási költsége,
- hangterjedés problémája,
- karbantartást igényel,
- munkaerőhiány,
- egyre dráguló alapanyagok,
- munkatapasztalat hiánya,
Összegezve az előnyöket és hátrányokat elmondható, hogy befektetés szempontjából egy könnyűszerkezetes ház Kecskemét városában nem feltétlenül a legjobb választás.
A kivitelezés menete – könnyűszerkezetes ház Kecskemét és környékén – lépésről lépésre
Ahogyan azt már a könnyűszerkezetes házak előnyeinél is említettük, akár 60-90 nap alatt is megoldható a generálkivitelezés egy könnyűszerkezetes ház esetében Kecskemét városában. Félreértések elkerülése végett itt azonban meg kell említeni, hogy ez a 3 hónap egy igazán kötött munkamenetet igényel, amihez a szakmai tapasztalat és megfelelő munkaerő elengedhetetlen.
A könnyűszerkezetes ház első lépése a betonalap és aljzat elkészítése, amely során egy vasalt fogadóbeton vízszigetelő lemezt helyezünk a falak alá. Ezt a fogadóbeton alá a gépészeti alapszerelés követi.
Második lépésként a teherhordó falak felállítása következik, amely mérnöki precizitást és pontosságot igényel, ugyanis akár pár milliméter különbség is érezhető ezeknél a háztípusoknál. A házak falait szendvicspanelek alkotják, amelyeknek köztes és a külső rétege gondoskodik a ház szigetelő képességéről. A könnyűszerkezetes ház szerkezetet előkezelt fa vagy acél gerendákból áll, és ezek közé a gerendák közé kerül a kitöltőként funkcionáló kőzetgyapot. A kőzetgyapot alapanyaga a bazaltkő, amelynek tartóssága a feldolgozás után is megmarad, így a kifizetéséhez csak egyszer kell a zsebünk mélyére nyúlni, ugyanis rendkívül kifizetendő, hiszen igazán tartós – élettartama az esetek nagy részében megegyezik az épületével. Ezen kívül kiváló tűzvédelmi tulajdonsággal bír, megfelelő védelmet biztosít tűz, nagyobb külső hőhatások ellen az épületek és a bent tartózkodók számára egyaránt. Hangszigetelésként is igazán hatásosnak bizonyul, ugyanis különleges szálszerkezete képes elnyelni a kívülről érkező zajokat. Így a kőzetgyapottal megoldódni látszik a hangterjedés problémája is. A belső falszerkezetre még egy párazáró fólia is felkerül, ami ugyancsak kihagyhatatlan lépés egy könnyűszerkezetes ház kivitelezésénél.
Harmadik lépés a tetővel kapcsolatos munkálatok elvégzése, beleértve a tetőszerkezet ácsolása, amit a tetőfedés követ. A tetőszerkezetek alapanyaga nem változott, napjainkban is ugyanazt használják mint akár több száz évvel ezelőtt, ami nem más mint a fa. A tetők egyik legfontosabb feladata a nedvesség, azaz a csapadék felfogása. Régiónkban évszaktól függő a csapadékterhelésnél megkülönböztethetünk esőt, jégesőt és havat. Egy jól kivitelezett tető teljes mértékben meggátolja ezek bejutását a szerkezet alá és a használati terekbe. Ezáltal a hajlásszög valamint a szigetelés / fedés anyagától függően vízhatlan vagy vízzáró védelmet biztosít. Ehhez a védelemhez nagyban hozzájárul az ereszcsatornák elkészítése, ami a következő lépés lesz. A könnyűszerkezetes házaknál, fagerendás, azaz könnyűszerkezetes födémeket alkalmazunk. A szerkezete igazán könnyű – főleg a betonfödémhez viszonyítva -, ezáltal gyorsan el is készül, mégis élettartama hosszú ideig tart. A kivitelezés gyorsabban megoldható és nem olyan problémás, mint a betonfödém, így kisebb a hibázás lehetőség is. Azonban a szerkezeti könnyűség egyben a hátránya is, ugyanis a nyári forróságban könnyedén túlmelegedhet, főleg a tetőtér.
Pontosan ezért következő lépésben gondoskodnunk kell a mennyezet hő- és hangszigeteléséről.
Ezzel véget is ért a könnyűszerkezetes házak szerkezetével kapcsolatos munkálatok és következhet a negyedik lépés a villanyszerelés, alapvezetékek és dobozok elhelyezése, fűtésszerelés és fűtésrendszer kiépítése. A készházak esetében ennél a lépésnél van pár hasznos információ amivel jó tisztában lenni, ugyanis az utólagos korrekció igazán nehezen megoldható ennél a technológiánál. Ilyen például, hogy a panelekben nem csupán az elektromos vezetékek helye van kialakítva, hanem az egyes szerkezeti elemekben már a vezetékek is bent találhatóak. Így a későbbiekben ezeket nem tudjuk tetszés szerint változtatni.
Következő lépés, egyben az ötödik lépés a nyílászárók behelyezése. Ami megkönnyíti és egyben el is indítja a belső munkálatokat.
A belső munkafolyamatok közé tartozik:
- a belső burkolat elkészítése;
- a külső fal szigetelése;
- a víz-, és gázszerelés;
- a szaniterek behelyezése;
- a belső falak, mennyezetek glettelése majd festése;
- a homlok és ereszdeszkázat festése;
- a homlokzati felületképzés nemes vakolattal, majd a lábazat vakolása;
- a belső nyílászárók behelyezése;
- a padló burkolása;
- végezetül pedig a fűtésszerelvényezés, vagyis radiátorok és kazán elhelyezése és beüzemelése.
Véleményem szerint az egyik legnagyobb elrettentő erő a könnyűszerkezetes ház kapcsán Kecskemét városában az építőiparral szembeni bizalmatlanság. Mivel a könnyűszerkezetes házak kivitelezéséhez szükséges technológia a mai napig újnak számít, így a hibázás lehetősége is magasabb. A nem képzett vagy nem jól képzett szakemberek sokkal több hibát követhetnek el szakmai tapasztalat hiányában, mint egy hagyományos, jól bevált téglából készült épület megépítésénél. A téglaházakhoz hasonlóan itt is a generálkivitelező hozzáértésén és az általa felhasznált anyagok minőségén múlik a ház élettartama.
Milyen hatással van a pandémia a könnyűszerkezetes házra Kecskemét városában?
2021-es év egy olyan extra terhet rakott a könnyűszerkezetes házak építésével foglalkozó vállalkozásokra, amelyre igazán nem volt szüksége ennek a technológiának. A szakképzett és tapasztalt munkaerő hiány mellé társult a 50%-os építőanyag drágulás is – ami főként a könnyűszerkezetes házak kulcsfontosságú alapanyagaira, faanyagokra, a fenyő fűrészárura, az acélra volt jellemző. A fa technológiával foglalkozó vállalkozásoknál viszont valószínűleg senki sem szenvedte meg jobban a pandémiát, ugyanis a 20%-os drágulás mellett több rönkházak kivitelezésével foglalkozó vállalkozás jelezte, hogy már csak pár hónapnyi futó projektre félretett faanyaggal rendelkeznek. Ezt követően pedig további drágulásra kell számítani a jövendőbeli projekteknél.
A 2022-es évre sem számíthatunk enyhülésre, sőt bizonyos előrejelzések szerint további kétszámjegyű áremelkedésre lehet számítani, amennyiben a következő hónapokban nem csökken az energiahordozók ára. Ez a közel 20%-os áremelkedés, ami jobban érinti a könnyűszerkezetes technológiával készülő házakat, mint a téglaházakat tovább ronthatja a könnyűszerkezetes ház Kecskemét városában történő megítélését.
Csapatunk az évek során egy olyan kapcsolatrendszerre tett szert, amelynek köszönhetően 18 megbízható tégla és könnyűszerkezetes generálkivitelezővel volt szerencsénk együttműködni, és első kézből megtapasztalni munkájuk gyümölcsét és a technológiák közötti különbségeket. Amennyiben szeretnéd szakértelmünket igénybe venni, keresd a Házvadászok csapatát bizalommal.
