Az ingyenes tulajdoni lap letöltés lehetőségéről sokan nem tudnak, pedig egy szimpatikus eladó lakás ellenőrzését minden esetben ezzel kell a lépéssel kell kezdenünk. Ehhez a lépéshez pedig szinte mindenki eljut egy adott életszakaszban, mivel hazánkban továbbra is nagyon népszerű befektetési forma a saját lakástulajdon megszerzése. Az erre irányuló törekvéseket számos kormányzati intézkedés is segíti, amelyek közül a legnépszerűbb a babaváró kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezménye. Ez a támogatások viszont önmagukban nem bizonyulnak elégségesnek, további önerő bevonására / pénzintézeti kölcsönre van szükség, és mindezt összeadva a legtöbb esetben a saját családi ház megvásárlásához egy emberöltő által megspórolt összeget kell elköltenünk. Ennek a döntésnek a súlyát nem lehet eléggé hangsúlyozni, csak kellő körültekintéssel járhatunk el az ügylet (lakásvásárlás) során. Ennek a körültekintésnek az első mérföldköve az ingyenes tulajdoni lap letöltése.

Ingyenes tulajdoni lap letöltés lépései

(1) A Földhivatal Portál bal felső sarkába ágyazott linket használva jelentkezzünk be az Ügyfélkapu rendszerébe. Ügyfélkapus regisztráció hiányában sajnos nem lehet igénybe venni a szolgáltatást, de a regisztrációt akár online is kezdeményezhetjük.

ingyenes tulajdoni lap letöltés

(2) Lépjünk be az Ügyfélkapus fiókunkba.

ingyenes tulajdoni lap letöltés

(3) A szolgáltatás szigorú azonosítást igényel, ezért használata előtt add meg a személyes adataidat a Földhivatal Online rendszerén belül.

ingyenes tulajdoni lap letöltés

ingyenes tulajdoni lap letöltés

(4) A sikeres bejelentkezést követően válasszuk a Szolgáltatások indítása menüpontot.

(5) A szolgáltatások indítása menüpont alatt válasszuk az Ingatlan keresését.

ingyenes tulajdoni lap letöltés

(6) Az ingatlan keresése történhet helyrajzi szám, vagy postai cím alapján. Amennyiben rendelkezünk a pontos helyrajzi számmal, úgy célszerű ezt az opciót választani.

ingyenes tulajdoni lap letöltés

(7) A helyrajzi szám mellett ilyenkor meg kell adnunk a pontos helységnevet (pl. Kecskemét), és a fekvést (belterület, külterület, zártkert) is. A lekérést az ellenőrző kód megadását követően tudjuk elindítani.ingyenes tulajdoni lap letöltés

(8) Válasszuk ki a “Teljes (díjmentes)” opciót, majd a tovább gombra kattintva elérhetjük a lekért tulajdoni adatlapot. Ezt kép formátumban tudjuk lementeni, de a korábban lekért tulajdoni lapokat az online felületen keresztül később is el tudjuk érni.

ingyenes tulajdoni lap letöltés

Mit tudhatok meg az ingyenes tulajdoni lap letöltés után?

A tulajdoni lap birtokában olyan információkhoz juthatunk, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tudatos ingatlanvásárlás folyamatában. Számos rémtörténet kering a netes fórumokban arról, hogy egy rosszul megkötött adásvételi szerződés és ellenőrizetlen tulajdoni lap házasságából éveken át tartó jogi procedúra született. A legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy a tulajdonszerzés is meghiúsul, miközben a pénzünket is elveszítjük. Ennek elkerülése céljából hozták létre az ingatlanok közhiteles nyilvántartását, amire tekinthetünk úgy is, mint a magyar ingatlanok Wikipédia gyűjteményére. Egy tulajdoni lap az következő három részből tevődik össze.

Az első részből kiderül a pontos helyrajzi szám és a cím, de itt találhatjuk az ingatlan négyzetméterben (esetleg hektárban) meghatározott méreteit, a pontos besorolást (kivett lakóház, udvar, stb.). A második részben a tulajdonosokra vonatkozó adatokat tüntették fel, úgy mint: kik, milyen arányban, mikor és hogyan szerezték meg az adott ingatlan tulajdonjogát. A harmadik rész az ún. teherlap, ami elárulja, hogy a tulajdonosokon kívül kinek és milyen joga van az adott ingatlan kapcsán. Ezek a terhek formai értelemben az ingatlanon vannak, de gyakorlatilag a tulajdonos korlátozhatják a használatban és az elidegenítésben.

Az ingyenes tulajdoni lap letöltés előtt tisztázzunk még néhány fogalmat:

széljegyek

Ezek azok a jogok és terhek, amelyekkel összefüggésben már megindult a bejegyzési eljárás, de az illetékes földhivatal hivatalosan még nem bírálta el azokat. Tehát a széljegy az adott ingatlanra vonatkozó kérelem benyújtását tanúsítja. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden kérelem először a széljegyen jelenik meg, és a széljegyeket a benyújtásuk sorrendjében intézik el. Emiatt előfordulhat az a helyzet, hogy a kiszemelt ingatlan tulajdoni lapjának széljegyén már tulajdonjog bejegyzési kérelmet látunk. Ilyenkor mindenféleképp tisztázni kell, hogy ki is pontosan az eladó személye.

haszonélvezeti jog

Haszonélvezeti joggal az a személy rendelkezik, aki élvezi valaminek a hasznát. Egy ingatlan esetében ez azt jelenti, hogy életvitelszerűen lakhat benne, de akár bérbe is adhatja. Az utóbbi olyannyira sarkalatos, hogy a haszonélvezeti joggal rendelkező személy hozzájárulása nélkül nem adható bérbe az adott ingatlan. Ezzel párhuzamosan azzal is tisztában kell lennünk, hogy a haszonélvezeti jog birtokában levő személy – a tulajdonjog birtokosának akarata ellenére – nem értékesítheti az ingatlant. Amennyiben haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant vásárolunk, akkor mindenféleképp rendezni kell az adásvételi szerződésben ennek a jognak a kérdéskörét. Ez leginkább azt jelenti, hogy az adásvételt követően is hatályos marad a haszonélvezeti jog, vagy annak birtokosa hozzájárul ezen jog törléséhez.

jelzálogjog

A pénzintézeti kölcsönnel (jellemzően hitellel) terhelt ingatlanokat jelzálogjog terheli. Ez egyfajta biztosíték a hitelt folyósító bank számára, hogy minden egyes felvett forintot visszafizet a kölcsönfelvevő. Amennyiben a visszafizetési kötelezettségnek nem tesz eleget az adós, akkor a jelzálogjoggal rendelkező bank elárverezheti az ingatlant. Vagyis egy jelzálogjoggal terhelt ingatlan adásvétele során mindenféleképp meg kell tudnunk, hogy mekkora a fennálló banki hitel. Rosszabb esetben az is előfordulhat, hogy a kialkudott vételár nem fedezi az ingatlannal szemben fennálló hitelhátralékot és ilyenkor a szerződésben rendezni kell a különbözet megfizetésének kérdéskörét. Ilyenkor a legcélszerűbb hiteles banki igazolást kérni a fennálló tartozás mértékéről.

elidegenítési és terhelési tilalom

Ez lényegében annyit tesz, hogy az ingatlant nem lehet eladni és azt jelzálogjoggal terhelni, tehát nem hitelezhető. A legtöbb esetben akkor találkozunk ezzel a teherrel, ha banki jelzálogjogot is bejegyeztek az adott ingatlanra vonatkozóan. A gyakorlatban ettől nem kell megijedni, mivel a megfelelően előkészített adásvétel során a fennálló hiteltartozást az eladó megfizeti, és ezzel egyidejűleg a jelzálogjog mellett az elidegenítési és terhelési tilalom is törlődni fog a tulajdoni lapról.

telki szolgalom

Ez a teher abban különbözik az előzőektől, hogy minden valószínűség szerint az adásvételi szerződés megkötését követően is rajta lesz a tulajdoni lapon, tehát új tulajdonosként hozzá kell szoknunk a gondolathoz, hogy valaki egy meghatározott terjedelemben használni fogja az ingatlanunkat. Itt azonban nem egy teljes ingatlanra kiterjedő használatra kell gondolnunk, mint a haszonélvezeti jog esetén, ugyanis a telki szolgalom általában a telek egy meghatározott területén történő átjárást, vagy például vízelvezetési jogot garantál valamelyik telekszomszédnak, és legtöbbször csak minimálisan zavaró a tulajdonos számára. Az adásvételi szerződés megkötése előtt azonban nem árt tudni azt, ha a jövőben rendszeresen számíthatunk a szomszéd mászkálására a telkünk egy részén.

végrehajtási jog

A leginkább problémás eset, ha a kiszemelt ingatlanra valakinek a javára végrehajtási jogot jegyeztek be, mert ez azt jelenti, hogy az eladónak tartozása van valaki felé, amelyet nem fizetett meg, és ezért végrehajtás indult ellene. A végrehajtási jog a fennálló tartozásnak a vételárból történő megfizetésével – a jelzálogjoghoz hasonlóan – töröltethető, azonban minden ilyen esetben legyünk óvatosak, és éljünk a gyanúval, hogy az eladóval szemben nem csak ez az egy eljárás van. A végrehajtási jog (amely által egy végrehajtó lényegében lefoglalja az ingatlant) mindaddig bejegyeztethető, amíg az ingatlan az adós tulajdonában van, tehát szerződéskötéskor érdemes arra is figyelni, hogy van-e még el nem bírált, de már benyújtott végrehajtási jog bejegyzési kérelem, amely az ingatlan tulajdoni lapján széljegyen szerepel.

A szerződéskötés napján lekért tulajdoni lap, és a szerződéskötést követően annak azonnali földhivatali benyújtása azonban megszünteti a végrehajtók lehetőségét arra, hogy további végrehajtási jogokat jegyeztessenek be az ingatlanra. Az adásvétel széljegyre kerülését követően kerülhet sor arra, hogy a tartozás megfizetésre kerüljön a vételárból a hitelező felé. Érdemes azonban még a szerződéskötést megelőzően írásbeli nyilatkozatot kérni a hitelezőtől arról, hogy a kialkudott vételár megfizetése esetén hozzá fog járulni a végrehajtási jog törléséhez akkor is, ha a követelése a vételárnál magasabb. Általában azonban az a tapasztalat, hogy a hitelezők a végrehajtási jog törléséhez csak a teljes tartozás megfizetése esetén járulnak hozzá.

tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye

Ha ilyen bejegyzést látunk, kezdjünk el gyanakodni, hogy valami nem stimmel az ingatlan tulajdoni viszonyai körül, és talán nem is azzal az emberrel kellene szerződést kötnünk, aki tulajdonosnak mondja magát. Ez a bejegyzés ugyanis azt jelenti, hogy a tulajdonos korábban már másnak eladta az ingatlant, de a teljes vételár kifizetéséig fenntartotta a tulajdonjogát. A tulajdonjog fenntartásnak nincs korlátja, tehát ha a bejegyzés évekkel ezelőtt történt, elképzelhető, hogy a korábbi szerződés végül mégsem teljesült (a vevő nem fizette meg a vételárat és a felek végül a szerződést felbontották), csak elfelejtették törölni a bejegyzést. Mielőtt azonban szerződést kötnénk, mindenképpen kérjük meg az eladót arra, hogy töröltesse a bejegyzést.