Napjainkra környezetvédelmi és anyagi okokból is elsődleges szemponttá vált a házépítés során, az épület energiatakarékossága. Így a megfelelő szigetelőanyag – hungarocell vagy kőzetgyapot – kiválasztása több célt is szolgál, hiszen az energiatakarékosság, részben költségmegtakarításban segítkezik a háztartásoknak, másrészt a környezetvédelemben is hangsúlyos szerepe van, mivel a fűtési szezonban kevesebb energiát használunk el fűtésre. Ugyan rengeteg aktív energiamegtakarítási módszer létezik, aki igazán nagyot szeretne spórolni, az a megfelelő hőszigeteléssel kezdi a generálkivitelezés tervezését.
Emelett házunk megfelelő szigetelésével csökkenthetjük belső tereink hőingadozását, megszüntethetjük a kialakult hőhidakat, magasabbá tehetjük épületünk hőmegtartó képességét, melynek köszönhetően kellemesebb lakókörnyezetet alakíthatunk ki. A nem megfelelően szigetelt házaknál ugyanis télen a falak hőmérséklete alacsonyabb mint a beltéri léghőmérséklet, ami vízpára kicsapódáshoz, felületi nedvességhez és penészhez is vezethet. Magyarországon 2 elterjedt szigetelő anyagot használnak az építkezéseknél a szakemberek: hungarocell (polisztirol) és kőzetgyapot. Cikkünkben ennek a 2 anyagnak az előnyeit és hátrányait fejtjük majd ki, de előbb fontos egy kis háttérinformáció ismertetése is.
Mi okozza otthonunk hőveszteségét?
Ahogyan azt fizikából tanultuk, a magasabb hőmérsékletű közegből a hő, az alacsonyabb hőmérsékletű közeg felé áramlik. Az épületek hővesztesége a szigetelés meglététől, állapotától illetve típusától függően eltérő lehet, de megközelítőleg az alábbi %-ok jellemzőek:
- 30–40% a falakon keresztül;
- 20–30% a tetőn keresztül;
- 15–25% az ablakokon át;
- 10–15% a padlón, födémen keresztül
A hőszigetelés mellett számos olyan tényező van még ami befolyásolhatja a fenti arányokat, ilyen például ha nem tökéletes a termikus burok. Amennyiben a különböző szerkezetek hőszigetelő rétegei nem találkoznak egymással, hőhíd jön létre és könnyen megindulhat a páralecsapódás. Hőhídhoz vezethet még, ha a házépítés befelyeztével az épület geometriája nem megfelelő vagy ha különböző tulajdonságú építőanyagok kerülnek egymás mellé, illetve a nyílászárók szigetelése nem megfelelő. Utóbbinál a nem megfelelően szigetelő nyílászárók akár, az épületből távozó hő 40-50 %-t is kiteheti otthonunk összes hőveszteségének.
Kőzetgyapot vagy hungarocell (polisztirol)?
A köznyelvben használt hungarocell szakszerű megnevezése expandált vagy extrudált polisztirol, ami egy polimerizált sztirolból készülő homlokzati hőszigetelésre használható lap. Ezek az EPS lapok 98%-a levegő, így nagyon jó hőszigetelő tulajdonsággal rendelkeznek. A kőzetgyapot szigetelőanyag ezzel ellentétben egy tömény kőzetgyapot alapú ásványgyapot, melynek alapanyaga bazaltkő.
Ahhoz, hogy otthonunk szigetelésére kiválasszuk a megfelelő szigetelőanyagot számos szempont figyelembe vétele szükséges. Ilyen például:
- Az épületszerkezet kéthéjú vagy egyhéjú, azaz rendelkezik-e átszellőztetett légréssel, vagy sem. Kéthéjú, átszellőztetett épületszerkezetekben nyílt pórusú, nyitott szálszerkezetű, átszellőztethető hőszigetelő anyagokat célszerű alkalmazni. Míg az egyhéjú, azaz zárt szerkezet nem rendelkezik átszellőztetett légréssel. Ennél a típusnál az épületszerkezetekben zárt pórusú, zárt cellaszerkezetű hőszigetelőanyagokat ajánlott alkalmazni.
- A tűzvédelmi szempont, hogy kéthéjú, légréteges szerkezetbe a könnyebb tűzterjedés miatt csak nem éghető hőszigetelő anyag használható.
- A ház különböző részeit különböző szigeteléssel kell ellátni: lábazat, pince, pincefödém, lapos tető, magas tető, külső fal vagy a külső fal utólagos szigetelése. Példával élve a pincefödém hőszigetelése során például nem elég a mennyezetre ragasztani a hőszigetelést, hanem célszerű azt a falra is rávezetni és az is fontos, hogy a hőszigetelő sáv szélessége minimum a mennyezet alatt lévő fal vastagságának kétszerese legyen.
- A szigetelés vastagsága, ami a szerkezet hőszigetelő képességét nagyrészt meghatározza (a hővezetési tényezője mellett). Sokszor a vastagabb hőszigeteléssel készülő gyengébb hőszigetelő képességű falszerkezetek tűnnek a gazdaságosabb megoldásnak, ám a kedvező ár sokszor csalóka.
Hungarocell, azaz polisztirol szigetelőanyag
A hungarocell hőszigetelés jelenleg a piacon lévő legkedvezőbb árú homlokzati hőszigetelő anyag. Rendkívül jól szerepel hő- és páratechnikai szempontból. A hungarocell nem korhad és nem rothad, de az ultraibolya sugárzás a napfény hatására a felszínét besárgítja, porózussá teszi. A polisztirol hőre lágyuló, vízben nem oldódik, de szerves anyagokban igen. A sztirolt, vagyis a hungarocell alapanyagát jelenleg nyersolajból állítják elő, mégpedig az etil-benzol dehidrogénezésével. A polisztirol elterjedt a csomagolástechnikában, élelmiszeriparban és ha egy termék hatóságilag átmegy az élelmiszeripar követelményein, nem lenne okunk félni. Ugyan nagy gyakorisággal alkalmazzák az építőiparban is, például házépítés során szigetelésekhez, ennek ellenére mégis találkozhatunk rémhírterjesztőkkel, akik nagy hévvel állítják, hogy a polisztirol MÉREG.
Ezért pedig az exabromocyclododecant, vagyis rövidebb nevén HBCD-t teszik felelőssé. Betiltása előtt, azaz 2016 márciusa előtt ezt az anyagot arra használták, hogy a hungarocellt kevésbé éghetővé tegye. Pontosan ezért a mai HBCD MENTES polisztirol alapú szigetelőlapokat ”E ” tűzvédelmi besorolásba osztályozzuk (míg a kőzetgyapot „A” tűzvédelmi besorolást kapott). Ez röviden azt jelenti, hogy a hungarocell tűzterhelésnek kitéve ég, de igen nagy pozitívuma, hogy önkioltóan működik, ha az égéshő megszűnik. A HBDC-t egy polimer égésgátló anyaggal váltották ki, amely nem rendelkezik toxikus tulajdonsággal és az élő szervezetbe sem tud bejutni. A hungarocellben lévő egyéb adalékok felelősek azért, hogy az anyag nem csepegve ég, így nem terjeszti tovább a tüzet, ezen felül égési reakció hatására mérgező anyagok nem szabadulnak fel.
Kőzetgyapot szigetelőanyag
A kőzetgyapot alapú, ásványgyapot szigetelés legnagyobb előnye a természetességben rejlik. Alapanyaga a bazaltkő, amelynek tartóssága a feldolgozás után is megmarad. A kőzetgyapot alapú, ásványgyapot szigetelőelemek nem zsugorodnak és szilárdságukat is őrzik évtizedeken keresztül, mert szinte alig tartalmaznak szerves anyagokat, viszont a gyártás során megtartják a bazalt pozitív tulajdonságait. A kőzetgyapot ára egyszer kifizetendő, mert rendkívül tartós – élettartama az esetek nagy részében megegyezik az épületével. Laza szálszerkezete biztosít arról, hogy az ásványi szálak közé bezárt levegő optimális hőszigeteléssel lássa el alacsony és magas hőmérsékleti viszonyok között is otthonunkat. Különleges szálszerkezetének köszönhetően elnyeli a zajokat, ezért a környezeti zajok ellen is védelmet nyújt.
Kiváló tűzvédelmi tulajdonsággal bír, megfelelő védelmet biztosít tűz, nagyobb külső hőhatások ellen az épületek és a bent tartózkodók számára egyaránt. Rendkívül jó tűzállósága annak is köszönhető, hogy olvadáspontja magasabb, mint 1000°C, így tűzvédelmi besorolása „A1”, ami lényegében azt jelenti, hogy nem tűzveszélyes és nem is éghető. Negatívumként az ára mellet meg kell említeni azt is, hogy ugyan egészségre káros anyagot nem tartalmaz, egy házépítés során ezzel az anyaggal dolgozóknak mindenféleképpen védőfelszerelés, azaz maszk használata ajánlott. Védőfelszerelés nélkül munka alatt belélegzett porszemcsék könnyen a szervezetbe kerülhetnek, amivel köhögést, irritációt vagy akár szilikózist is okozhat. Ezen felül a kézvédelemre is fontos odafigyelni, mert tapintása szúrós.
Lélegzik-e a fal?
A „fal lélegzése” alatt lényegében azt értjük, hogy a pára a helyiségből diffúziós úton, a külső falon keresztüli távozik és így a helyiségben nem tud a pára feldúsulni, ezáltal elkerülhető a belső kondenzáció, a penészesedés és a gombásodás is. Ugyanakkor leginkább arra kell törekedni a házépítés során, hogy a falak, az ablakok és ezek csatlakozásai minél jobban gátolják a levegő szabad áramlását. Erre azért is van szükség, mert a spontán légmozgás hőt von el az épületből és a hiányos légzárás páralecsapódáshoz vezet, ami később az épület károsodását eredményezheti. Pontosan ezért kell a házunkat megfelelő hőszigeteléssel megszakítatlanul körbevezetni és ezzel párhuzamosan a légzárásról is gondoskodni. Vakolt falazat esetében a légzáró réteget a vakolat adja ezért is fontos része a házépítésnek. Azt fontos megemlíteni itt, hogy a távozó nedvesség elenyésző része jut a határoló falakra, ugyanis majdnem az egész kilépő nedvességet a szellőzés távolítja el, amivel sokan a mai napig nincsenek tisztában. Amennyiben a légcsere legalább átlagos mértékű, az otthonunkból eltávolított pára legfeljebb 1%-a diffundál át a külső falakon keresztül. Pontosan ezért a hőszigetelő anyag fajtájának nincs számottevő befolyása, inkább a mi szellőztetésünkön, „levegőztetésünkön” múlik mennyi pára távozik el a házból, így sokszor arról is mi tehetünk ha az otthonunk penészedik.
Miután a házunkon keletkező pára körülbelül 70%-át csak szellőztetéssel tudjuk eltávolítani, elengedhetetlen otthonunk hatékony szellőztetése. A hatékony szellőztetés alatt pedig azt értjük, hogy naponta 2-4 alkalommal, legalább 10 percre szélesre tárjuk azokat az ablakokat, amelyek biztosítják a különböző helyiségek kereszthuzatát. Így akár egy 40 perces odafigyeléssel amit nem lehet elégszer kihangsúlyozni, hogy az szervezetünknek is jót tesz, könnyen egészségesebbé tehetjük otthonunkat.
Ugyan a híresztelésekkel ellentétben a hungarocell nem zárja be a házba a párát, jó ha azt is megemlítjük, hogy a kőzetgyapotot alacsony páradiffúziós ellenállás jellemzi, amely gyakorlatilag a levegőével megegyező. Emiatt az ilyen termékekkel megfelelően szigetelt épületek esetében a pára könnyebben kijut az épületből a falszerkezeten keresztül, mint például a polisztirolnál.
Miután tisztáztuk a szellőztetés fontosságát és azt is, hogy a penész és a pára megjelenése elenyésző esetben múlik a szigetelőanyag típusától – maximum annak helytelen felhelyezésétől – nézzük meg azokat a tulajdonságokat, amiknél különbséget tehetünk a két anyag között.
Hőszigetelő tulajdonság
Mielőtt beleásnánk magunkat az egyik legfontosabb szempont részleteibe, fontos azt is figyelembe vennünk a hungarocell és kőzetgyapot hőszigetelő tulajdonságánál, hogy azokat milyen vastagságban helyezzük fel a falra. Amennyiben csak a vastagsággal számolunk, a kőzetgyapot kerül ki győztesen, ám ez könnyen megváltozhat ha a szigetelés teljes munkafolyamatát nézzük egy generálkivitelezés során. A kőzetgyapot alapú ásványgyapot szigetelés legnagyobb előnye a természetességében rejlik, fontos tulajdonsága még, hogy nem zsugorodnak, nincs hőmozgásuk, és hőszigetelő képességüket az épület élettartamával megegyező ideig változatlanul megtartják. Karbantartást nem igényelnek és átlagosan 10%-kal jobb értékekkel rendelkezik a hungarocellel szemben. A polisztirolt sem szabad leírni, hiszen kiváló hőszigetelő tulajdonságának köszönhetően a házépítés során otthonunk szigetelésére széles körben alkalmazható, akár homlokzati, padlás, fordított tető, lépéshang-szigetelés, vagy padló szigetelésénél is.
Ár
A kőzetgyapot reklámozásánál sokszor azzal kezdik, hogy felhasználásával a korábbi fűtési-hűtési költségek akár 70%-át csökkenthetjük. Aki a marketinggel egy kicsit is tisztában van az tudja, hogy erre azért van szükség, mert a kőzetgyapot ára jóval magasabb mint a konkurens anyagoké. Ám ahogyan a hőszigetelő tulajdonságnál, az árnál is figyelembe kell venni a vastagságot. A vékonyabb rétegnél ugyanis kisebb az árkülönbség, de egy 10 cm-es vastagságnál a kőzetgyapot már csúnyán alulmarad a polisztirol árával szemben.
Azt is jó ha tudjuk, hogy Magyarországon szabvány írja elő a házépítés során a szigetelés vastagságát, ami 2021-ben egy könnyűszerkezetes födém esetében 12 centiméter. Ezzel ki is egyenlíti a hungarocell kőzetgyapottal szembeni hátrányát. Az árnál fontos megemlíteni a szigetelő anyagok felhelyezésének költségét is, aminél ismételten a kőzetgyapot marad alul a hungarocellel szemben.
Hangszigetelés
A tűzállóság mellett a hangszigetelésnél is egyértelműen a kőzetgyapot kerül ki nyertesen, köszönhetően különleges szálszerkezetének, amelynek segítségével képes elnyelni a kívülről érkező zajokat. A hungarocell ezzel ellentétben sokszor inkább vezeti a hangot, nemhogy elszigetelné. A kőzetgyapot alapú ásványgyapot hangszigetelő tulajdonsága az épületen belül keletkező zajok ellen is védelmet nyújt, ezáltal garantálja a kellemes pihenést vagy a nyugodt munkát, legyen az lakóépület, ipari létesítmény vagy kereskedelmi egység.
Megállapíthatjuk tehát, hogy a hőszigetelés elengedhetetlen minden egyes házépítés során, de egy használt ingatlan felújításánál is jó ha odafigyelünk az alapos szigetelésre. Fontos, hogy megtaláljuk az optimális hőszigetelési megoldást, amely mind az igényeknek, mind az anyagi lehetőségeinknek és előírásoknak is megfelel. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy mindegy melyik hőszigetelő anyagot választjuk, a kulcs otthonunk belső környezetének frissen tartásában a szellőztetésben rejlik.
