A fa nem csak fő oxigén forrásunk, de építőanyagként is hatalmas népszerűségnek örvend. Nehéz olyan építőipari technológiát mondani, ahol ne használnánk a házépítés során valamilyen formában fát, legyen szó gerendaházról, rönkházról, de még egy kisebb mobilház elemeinél is elengedhetetlen. Népszerűsége sok mindennek betudható, ilyen például a tény, hogy egyidős az emberiséggel, illata magával ragadó, melegséget áraszt és rendkívül otthonos hangulatot varázsol. Azt gondolom, hogy nehezen találni olyan embert akiknek ne dobbanna meg a szíve egy rönkház vagy gerendaház láttán, mégis kevesek azok akik bele is vágnak egy ilyen típusú házépítés bonyodalmaiba.
Főleg a havas-téli idő közeledtével egyre kevesebb olyan karácsonyi film vagy reklám van, amiben ne egy gerendaház vagy rönkház gondoskodna a családias hangulatról, ahol legalább ugyanolyan elengedhetetlen kellék a forró csokoládé és a nappaliban lobogó tűz. Az otthonos hangulatot kiváltó életérzéshez nem véletlen, hogy elsőként egy rönkházat vagy gerendaházat választanak színhelyül a rendezők, hiszen az ilyen házak hallatán agyunk rögtön egy meseszerű és álomszép hellyel társítja az otthon fogalmát, ami már megjelenésével is a melegség és természet jelenlétét sugározza.
A megkérdőjelezhetetlenül imponáló külső szempontok mellett, azonban sokkal több rejlik egy gerendaház vagy rönkház szerkezetében, amit ebben a cikkünkben össze is szedtünk.
Rönkház vagy Gerendaház?
A rönkház és gerendaház közötti különbség igen könnyen megállapítható, mivel a rönkház kör keresztmetszetű rönkökből készül, míg a gerendaház szögletes alakú gerendákból épül. A rönk minden esetben tartalmazza a fa belét, összeépítés után ereszkedik – mely szakmai szemmel nézve fontos csak, az építtetőre nézve semmilyen terhet nem von maga után -, felülete megrepedhet – mely statikailag és hőszigetelésében nem befolyásolja a falunkat -, sokkal tradicionálisabb így a magyar ízlésvilághoz jobban illik. A gerenda általában több rétegből ragasztott, ezért kevésbé mozog, felületi repedések valószínűsége minimális, a rönkhöz képest 15-20%-kal drágább.
Az ilyen típusú házaknak évszázadokra visszamenő hagyománya van a skandináv államokban, Kanadában, Oroszországban vagy az Egyesült Államokban. Ennek oka annak is betudható, hogy a rönk vagy gerendaházak generálkivitelezésénél használt fák, könnyebben elérhetőek ezekben az országokban. Ugyanis ha egy minőségi rönkházat szeretnénk, akkor a hideg Finnországi éghajlaton, több évtizeden keresztül nőtt fákból, hosszadalmas szárítás után, komoly szakértelemmel rendelkező minőségi munkát végző céggel végeztetjük házunk generálkivitelezését.
Természetesen vannak olcsóbb megoldások is, hiszen Erdélyben vagy Ukrajnában nőtt fával is lehet hosszúéletű rönk vagy gerendaházat építeni, ám a Finnországban növekedett fenyők magas gyanta tartalma és tömör szerkezete miatt, hosszú élettartammal és kedvező hőszigeteléssel láthatjuk el leendő otthonunkat. A rönk- és gerendaházak építésének sok előnye van, hiszen évszaktól függetlenül bármikor belekezdhetünk a házépítés folyamatába, ezen kívül nincsen több hetes technológiai szünet vagy száradási idő, ami alatt a betonozást vagy vakolást értjük.
Rönkház
A rönkház stabil és időtálló szerkezete megköveteli a körültekintő tervezést, generálkivitelezést és gondoskodást, pontosan ezért csak olyanoknak ajánlott, akinek megvan hozzá a kellő anyagi háttere, hogy bizonyos időnként az otthonukat kezeltessék. Ám kárpótolhat minket, hogy a házépítés során jóval kevesebb munkálatot igényel egy rönkház mint egy téglából készült ház, mivel a rönkből készült ház önhordó szerkezet, így alapozása a hagyományos téglaházzal szemben jóval egyszerűbb.
Ahogyan minden házépítés során itt is fontos a tervezést mérnökre bízni, ezen kívül mivel Magyarországon a rönkházak jövője még nem áll biztos lábakon, a kivitelezésre csak erre szakosodott szakemberekkel szabad leszerződni. A rönkház építése sok mindenben hasonlít a készházakéhoz, mivel az építendő ház elemeit számítógépes vezérlésű gépekkel alakítják méretpontossá. Az így elkészült gerendákat, paneleket, oszlopokat sorrendbe megszámozva szállítják a helyszínre, melyet csak össze kell rakni a szakembereknek, ezért viszonylag gyorsabb a kivitelezésének ideje. Ugyan alapvetően a fa hőszigetelési képessége jónak mondható, össze sem lehet hasonlítani egy rönkház hőszigetelő képességét egy téglaházéval. Így a kellemes belső környezet kialakításához 27-30cm átmérőjű rönkökből ajánlott a generálkivitelezést lebonyolítani, ami jócskán megnöveli az építési költségeket. Akkor sem kell elkeserednünk, ha a pénztárcánk ezt nem engedi, mivel a ház összesített hőszigetelését javíthatjuk például extrán hőszigetelt nyílászárókkal, zsalugáterrel vagy a födémre helyezett – a szokásos 10-20 cm helyett – 30-40 cm-es ásvány- vagy kőzetgyapot szigeteléssel. A fa származási helyén kívül a rönkház árát nagymértékben befolyásolja az is, hogy a házépítés során szárított fát használunk-e. A nedves vagy nem alaposan kiszárított fa lényegesen olcsóbb, viszont később elkerülhetetlenek a fa száradásával együtt járó repedések vagy rések megjelenése a rönkök között, ami idővel már csak nehezen javítható, vagy esztétikusan akár helyre sem hozható. Anyagából kifolyólag szerkezetét célszerű gomba, penész, és rovarok elleni szerrel kezelni. Szerencsére a technológia előrehaladtával és a rönkházak népszerűségének köszönhetően, mára könnyen beszerezhetünk külön erre a célra kifejlesztett szereket. A legnagyobb negatívum a téglaházakkal és más háztípusokkal szemben, a gerendák karbantartása. Míg egy téglaház szinte minimális munkálatokat igényel a házépítés befejeztével, addig egy rönkház már sokkal körülményesebb – átfestése 5-6 évente javasolt. A fafelületeket növényi eredetű, vizes bázisú bio lazúrral ajánlott kezelni, mely jól kötődik a kezelt felülethez, hagyja lélegezni a fát és együtt öregszik vele. Ezek a minőségi lazúrok mélyen beszívódnak a fába és áttetsző réteget alkotva hagyják a fa erezetét érvényesülni.
Gerendaház
A rönkházakkal megegyezően a gerendházaknál is a teljes fa vázszerkezet számítógép vezérelt gyártósoron készül és maga a kivitelezés menete is rengeteg mindenben hasonlít. Az illesztések tízed milliméter pontosak, így a gerendaháznak kimagasló a szélzárása. A gerendafalon hőhídmentes elhelyezett farost alapú szigetelés pedig gondoskodik a kimagasló energiatakarékosságról. A teljes generálkivitelezés szinte hulladékmentes, köszönhetően az előregyártott és sorszámozott elemeknek, amik rendkívül gyors és pontos helyszíni építést tesznek lehetővé.
Általában a szigetelést befújt cellulózzal vagy táblás farostal oldják meg. A szigetelés után a belső oldal, a gerenda profilnak megfelelő falburkolatot vagy igény esetén gipszkarton, illetve egyéb falburkolatot kaphat. Az épület és a fal funkciójától függően a gerenda vastagsága 10 – 26 cm között lehet. A rönkházzal ellentétben a gerendaház falainak, vagy gerendáinak többféle kivitelezési megoldása létezik:
- Az alacsony energiaigényű gerendaház falszerkezete szigeteléssel a következő: 12 cm-es gerenda + 12 cm szigetelés + 4 cm légrés + 2 cm belső burkolat = 29 cm falvastagsággal (u= 0,21 W/m2K).
- A dupla gerendafal közötti szigeteléssel ellátott falszerkezet a következőképpen néz ki: 2 x 8-12 cm vastag gerendafal között 14-20 cm cellulóz szigetelőanyag található ( U=< 0,1-0,15 W/m2K), ami akár passzívház falszerkezeteként is megépíthető.
- A standard szerkezet falszerkezete pedig a következő képpen néz ki: 2×12 cm gerendafal, közte 15 cm cellulóz (u=0,16 W/m2K).
A tömör gerendafal „lélegző” képessége és rosszabb hővezető, illetve hőtároló tulajdonsága teszi igazán egyedivé ezen típusú házak belső klímáját. A gerendaházak egyedi stabilitását döntően a sarokponti kötések biztosítják, ami minden falvastagság és bonyolultabb alaprajz esetén is alkalmazható. A gerendaházak külső falait a rönkházaktól kicsit eltérően, mindössze 6-8 évente kell karbantartani, ami nem csak az UV sugárzással és a csapadék okozta károkkal szemben nyújt védelmet, de ezen kívül távol tartja a gerendaházat a kórokozóktól is. A kulcsrakész gerendaházak elkészülési ideje generálkivitelezőtől függően 2 és 8 hónap között váltakozik. Mint a legtöbb könnyűszerkezetes ház vagy gyors kivitelezési idővel rendelkező ház, a gerendaházak sem tartják a tégla házakhoz képest jól az árukat. Ez betudható annak is, hogy Magyarországon a várható élettartam megállapításánál figyelembe veszik az minőséget, időjárást, rendeltetés szerinti használatot és a ház karbantartási igényét is. Ennek megfelelően egy tömörfalú téglaszerkezetű építménynek 150 – 200 év is lehet a várható élettartama, míg egy könnyűszerkezetes és fa szerkezetű építménynek körülbelül 70 – 90 év. Ugyan Magyarország éghajlata inkább a téglának kedvez a majdnem kétszer annyi várható élettartamával, ám a rönkházak abban a 70-99 évben olyan hangulatot biztosítanak a lakóinak amit egy tégla építésű ház nem tud.
Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy sok kivitelező a gerendaházaknál elég rugalmas az építési technológiával kapcsolatban ezért a házépítés úgy, és olyan építési technikával kombinálják, amilyennel a megrendelő megálmodta. Egy ilyen „keverék” például a képen látható alul tégla, felül gerenda-ház.
Generálkivitelezés
Minden házépítésnél fontos, hogy a megbízott kivitelező leinformálható legyen és jó referenciákkal rendelkezzen. Rönkház és gerendaház kivitelezése során sincs ez másképp, sőt még fontosab, hogy megbízható generálkivitelezőt találjunk, hiszen itt pár centiméteres vagy akár milliméteres hibának később súlyos következményei lehetnek. Fontos, hogy ne csak a m2 ár alapján döntsünk, miután ezeknek a házaknak amúgy is drágább a kivitelezése, ne a házért felelős kivitelező árán akarjunk spórolni. Kivitelező megbízása alapos utánajárást igényel, legyen szó a szakember személyéről vagy munkájának igényességéről, egy megnyerő weboldal sokszor csalóka és a marketinges munka igényessége nem feltétlenül jelenti a kivitelező munka igényességét. Egy magára valamit is adó cég legalább egy kisebb mintaházat elérhetővé tesz a megrendelői számára, ahol élőben megnézhetjük a technológiát. A rönkből vagy gerendából készült generálkivitelezés pont az a kategória, ahol nagyon sok múlik a kivitelezőn, életünk munkája mehet kárba egy rossz döntésen. A referenciamunka megtekintése mellett a cég leinformálása is elengedhetetlen. Ezek mellett kulcsfontosságú még az is, hogy csak olyan kivitelezőt bízzunk meg, akinek saját nevére szóló ÉME engedélye van. Az ÉME engedély arról biztosít, hogy a leendő házunk egy jól működő, kipróbált szerkezettel fog megépülni, ezen kívül ÉME edgedélyt akár a bank is elkérheti a használatbavételi engedélyhez. Amennyiben a szerkezet nem rendelkezik ilyen engedéllyel, úgy a használatbavételi engedély megadását megtagadhatják, ami sok kellemetlenséggel járhat. A rönkház vagy gerendaház építésnél is ugyanazok az alapelvek érvényesek mint minden házépítés során: kössünk írásos szerződést a kivitelezővel, kötbérrel és határidővel. Az építési szerződésben minden részletre alaposan térjünk ki, ugyanis ezzel tudjuk csak igazán bebiztosítani magunkat.
Azoknak akik a gerendaház vagy rönkház mellett döntenek, a külső pozitívumok mellett további jó hírünk van, mégpedig az, hogy fenyőgerendáknak pozitív hatásai vannak a vitalitásunkra és jótékony hatással bírnak a légzőszervi megbetegedésekre is (allergia és az asztma). Ezen kívül nem csak a légzőszervünket kímélhetjük meg, de egy gerendaház vagy rönkház építésével a jövőnket és a környezetünket is óvhatjuk, mivel ezek a háztípusok sokkal környezetkímélőbbek mint társaik. Talán sosem érik el ezek a fából készült házak Magyarországon a téglából készült házak népszerűségét, mégis aki gerendaházra vagy rönkházra adta a fejét a mai napig nem bánta meg.
