+3670 329 1182
6000 Kecskemét, Petőfi Sándor utca 1/A.
vajda.mark@dh.hu

elektromos fűtés vagy gázfűtés

Elektromos fűtés vagy gázfűtés? Ennek a cikknek a megírása nem véletlen váratott már egy ideje magára, hiszen a fűtési rendszerek összehasonlítása elég sok háttértudást igényel. Az elmúlt időben azonban olyan sokan kérdezték meg tőlem, hogy mi a véleményem erről a témáról (Elektromos fűtés vagy gázfűtés? Elektromos kazán vagy hőszivattyú? Gázfűtés vagy elektromos fűtés? Hőszivattyú vagy elektromos kazán? Hőszivattyú vagy gázkazán? Hőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Hőszivattyú vs kondenzációs kazán. Kondenzációs kazán vagy hőszivattyú? Villanyfűtés vagy gázfűtés?), hogy úgy döntöttem itt az ideje elindítani a „legjobb fűtési rendszer futamot”.

A fűtési rendszerekről röviden

Legjobb fűtési rendszer 1. számú versenyző – Hőszivattyú: Amely segítségével már nem csak álom az önfenntartó ház. Maga a szerkezet a hűtő működéséhez hasonló, mely során a szerkezet kis hőmérsékletű tömegből energiát von ki, tehát tovább hűti azt és a kivont hőt egy kompresszor segítségével nagyobb vagy kisebb hőmérsékletűvé alakítja.

Legjobb fűtési rendszer 2. számú versenyző – Kondenzációs gázkazán: Melynél ha a fogalmat elemeire bontjuk: kondenzációról beszélünk, mikor a magas hőmérséklettel rendelkező páradús légnemű anyag egyre inkább alacsonyabb hőmérsékletűvé válik. Mikor az anyag túltelítődik már nem képes tovább tárolni magában a párát, és a harmatponti hőmérséklet elérésével a pára kicsapódik. Így ebből az elvből kiindulva egy kondenzációs gázkazán akár 90% feletti hatásfok elérésére is képes, mely a legújabb 86%-os hatásfokú új kazánokra vonatkozó előírások szerint meg is ugorja a lécet.

Legjobb fűtési rendszer 3. számú versenyző – Napelem: Amely a napenergiát elektromos energiává alakítja át. A napelem nagyrészt egy szilíciumból készült félvezető alapú energiaelfogó és gyűjtő eszköz, amelyben a (nap)fény hatására a töltéshordozók szétválnak. Típusai közé soroljuk az autonóm rendszereket, az önellátó rendszereket, valamint a szigetüzemű árampótló megoldásokat és a hálózatra visszatápláló napelemes rendszereket is.

Legjobb fűtési rendszer 4. számú versenyző – Elektromos fűtés: Mely során az elektromos áram egy egység segítségével hővé alakul. Ennél a típusnál az energiát az elektromos áram biztosítja, és a hőleadásra 3 különböző rendszert alkalmazhatunk: konvektor, fűtőpanel és radiátor. Az infrapaneleket pedig akár elhelyezhetjük a mennyezeten vagy falakon, vagy akár fűtőfilmet is építhetünk a padlóba. Az elektromos fűtés azonban leginkább a napelemmel csapatban esélyes a dobogóra, ugyanis önmagában igen költséges megoldás.

Legjobb fűtési rendszer 5. számú versenyző – Klíma fűtés hátrányai: Talán a klíma az egyik legellentmondásosabb fűtési megoldás ma Magyarországon, pár ország esküszik hatékonyságára, ám hazánk éghajlatát figyelembe véve én maximum kiegészítésként javasolnám. Ennek oka pedig a klíma működésében rejlik, ami a hőszivattyúhoz hasonlóan fűtés során a környezetünk levegőjének természetes hőforrását használja fel a fűtésre. Kizárólag klímával való fűtésnél a probléma abból adódik, hogy alacsony külső környezeti hőmérsékletnél a fűtési érték csökken, sőt téli mínuszoknál akár maga a fűtés is leállhat. Az állandó zúgás mellett, ami a klíma működésének egy velejárója, még fölkavart levegővel is kell számolni, ami az allergiára hajlamosaknak végképp ellehetetleníti a klímával való fűtést. Ezen kívül a klímának egy kötelező éves karbantartási költségével is kell számolni és azzal is, hogy minimum 10 évente alkatrészcserére is számíthatunk, amit a garancia már nem fedez (ugyanis ezek a berendezések általánosságban 5-10 éves garanciával rendelkeznek). Természetesen itt is vannak olyan helyzetek, amikor ez tűnik a legjobb megoldásnak, mint például kisebb lakásoknál, ahol a szomszéd melegen tartja a közös falakat, és nincs lehetőség más fűtési berendezés üzemeltetésére. Mégis fő fűtésként, Magyarországon jelen állás szerint nem ajánlanám a klímát.

Legjobb fűtési rendszer 6. számú versenyző – infra fűtőfólia: A megjelenését hazánkban ugyan bizalmatlansággal fogadták, mostanra viszont népszerűsége megkérdőjelezhetetlen. Őszintén megmondva ennek a cikknek a megírása előtt én is bizalmatlanul álltam az infra fűtőfóliához, hiszen számos negatív hangvételű cikk terjeng az interneten. Ám mikor jobban utánanéztem a cikkek eredetének, rá kellett jönnöm, hogy itt is az helyzet áll fenn, ami az építőiparban sok más témánál (pl. téglaház vs könnyűszerkezetes házak), hogy a „nagy igazságok” aszerint változnak, hogy kit kérdezel és az milyen szektorban dolgozik, vagy mit reklámoz. Azokat a negatív hangvételű cikkeket, amik a konkurenciától származnak – negatív marketing céljából – muszáj fenntartásokkal kezelnünk. Ugyanis a fűtőfólia beruházás szempontjából az egyik legkedvezőbb választás, mivel jelen pillanatban nincs ennél olcsóbb beüzemeltetési költséggel rendelkező fűtési megoldás ma Magyarországon. Felhasználhatóságát tekintve is sok lehetőséget rejt magában, hiszen padlófűtésként, falfűtésként, mennyezetfűtésként, esetleg kültéri fűtésként is tökéletes fűtési megoldásnak bizonyult az évek során. Az infra fűtőfóliánál is figyelembe kell venni, hogy milyen szokásaink, vagy lehetőségeink vannak. Példával élve, mindenféleképpen mennyezet fűtés a legjobb döntés, abban az esetben ha egy kis szobában, már eleve sok bútor zsúfolja a helyiséget. Egy radiátor ugyanis tovább limitálhatja a szoba lehetőségeit, a padlófűtés pedig a sok bútor miatt ugyancsak nem ajánlatos.

Melyik a legjobb fűtési rendszer?
május 1, 2021

Melyik a legjobb fűtési rendszer?

A környezettudatosság népszerűsödésével, napjaink egyik legfoglalkoztatottabb kérdése, hogy melyik a legjobb fűtési rendszer. Versenyzőink között megtalálható az elektromos fűtés (infra fűtőfólia, hőtárolós padlófűtés), hőszivattyú, kondenzációs gázkazán és a napelem is. Mivel a mezőny igen szoros,...
Bővebben