Melyik a legjobb fűtési rendszer? Gázfűtés vagy elektromos fűtés?

A környezettudatosság népszerűsödésével, napjaink egyik legfoglalkoztatottabb kérdése, hogy melyik a legjobb fűtési rendszer. Versenyzőink között megtalálható az elektromos fűtés (infra fűtőfólia, hőtárolós padlófűtés), hőszivattyú, kondenzációs gázkazán és a napelem is. Mivel a mezőny igen szoros, a megfelelő fűtési rendszer kiválasztása nem véletlen az egyik legsarkalatosabb pontja a házépítésnek. A végeredményt nehezíti az is, hogy számos tényező játszik közre a számunkra „legjobb fűtés” megtalálásában, és sok esetben pontosan a „számunkra” szón van csak igazán a hangsúly. Így a házépítést megelőző tájékozódás, nemcsak pénztárcánknak lehet kedvező, de a környezetünknek is. Ugyan előfordul az is, hogy a generálkivitelező a házépítés során csak az általa preferált fűtési rendszer beüzemelését vállalja, ám sokszor ez a preferencia attól is függ, hogy milyen típusú házat építünk.

A 2022.08.01. naptól életbelépő rezsicsökkentés csökkentése, illetve a legújabb hőszivattyús rendszerek tesztelése miatt cikkünket frissítettük, mely az itt leírtak szerint gyökeresen megváltoztatta a véleményünket. A cikk itt érhető el: milyen fűtési rendszert válasszak?

Ennek a cikknek a megírása nem véletlen váratott már egy ideje magára, hiszen a fűtési rendszerek összehasonlítása elég sok háttértudást igényel. Az elmúlt időben azonban olyan sokan kérdezték meg tőlem, hogy mi a véleményem erről a témáról (Elektromos fűtés vagy gázfűtés? Elektromos kazán vagy hőszivattyú? Gázfűtés vagy elektromos fűtés? Hőszivattyú vagy elektromos kazán? Hőszivattyú vagy gázkazán? Hőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Hőszivattyú vs kondenzációs kazán. Kondenzációs kazán vagy hőszivattyú? Villanyfűtés vagy gázfűtés?), hogy úgy döntöttem itt az ideje elindítani a „legjobb fűtési rendszer futamot”.

A fűtési rendszerekről röviden

Legjobb fűtési rendszer 1. számú versenyző – Hőszivattyú: Amely segítségével már nem csak álom az önfenntartó ház. Maga a szerkezet a hűtő működéséhez hasonló, mely során a szerkezet kis hőmérsékletű tömegből energiát von ki, tehát tovább hűti azt és a kivont hőt egy kompresszor segítségével nagyobb vagy kisebb hőmérsékletűvé alakítja.

Legjobb fűtési rendszer 2. számú versenyző – Kondenzációs gázkazán: Melynél ha a fogalmat elemeire bontjuk: kondenzációról beszélünk, mikor a magas hőmérséklettel rendelkező páradús légnemű anyag egyre inkább alacsonyabb hőmérsékletűvé válik. Mikor az anyag túltelítődik már nem képes tovább tárolni magában a párát, és a harmatponti hőmérséklet elérésével a pára kicsapódik. Így ebből az elvből kiindulva egy kondenzációs gázkazán akár 90% feletti hatásfok elérésére is képes, mely a legújabb 86%-os hatásfokú új kazánokra vonatkozó előírások szerint meg is ugorja a lécet.

Legjobb fűtési rendszer 3. számú versenyző – Napelem: Amely a napenergiát elektromos energiává alakítja át. A napelem nagyrészt egy szilíciumból készült félvezető alapú energiaelfogó és gyűjtő eszköz, amelyben a (nap)fény hatására a töltéshordozók szétválnak. Típusai közé soroljuk az autonóm rendszereket, az önellátó rendszereket, valamint a szigetüzemű árampótló megoldásokat és a hálózatra visszatápláló napelemes rendszereket is.

Legjobb fűtési rendszer 4. számú versenyző – Elektromos fűtés: Mely során az elektromos áram egy egység segítségével hővé alakul. Ennél a típusnál az energiát az elektromos áram biztosítja, és a hőleadásra 3 különböző rendszert alkalmazhatunk: konvektor, fűtőpanel és radiátor. Az infrapaneleket pedig akár elhelyezhetjük a mennyezeten vagy falakon, vagy akár fűtőfilmet is építhetünk a padlóba. Az elektromos fűtés azonban leginkább a napelemmel csapatban esélyes a dobogóra, ugyanis önmagában igen költséges megoldás.

A megfelelő fűtési rendszerek összehasonlítása, mint minden összehasonlítás igazán megtévesztő lehet, amennyiben nem rendelkezünk elegendő információval, vagy ebben az esetben különböző típusú, korú vagy lehetőséggel rendelkező házakat veszünk például.

„Mindenki egy zseni. De ha egy halat az alapján ítélünk meg, hogy milyen jól tud fára mászni, egész életét úgy fogja leélni, hogy ostobának hiszi magát.” /Albert Einstein/

Így az összehasonlítás előtt fontos megválaszolnunk pár kérdést, hogy a verseny igazságos legyen.

1. Korszerűsítés vagy építkezés céljából keressük-e a legjobb fűtést?
2. Fő vagy kiegészítő fűtés a célunk?
3. Már meglévő fűtési rendszer mellé keresünk-e kiegészítő fűtést?
4. Mekkora anyagi kerettel rendelkezünk?
5. Elérhető-e támogatás a kiszemelt fűtési rendszerre?

És még ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása után is vannak olyan speciális esetek, amelyeknél más és más okokból kifolyólag kerülhet ki nyertesen az elektromos fűtés, a hőszivattyú, a kondenzációs gázkazán és a napelem. Példával demonstrálva a következő kérdésre is több helyes válasz létezik:

Melyik a legjobb fűtési rendszer? Gázfűtés vagy elektromos fűtés?

A válasz, mint a legtöbb esetben itt is sok tényezőtől függ. Az elektromos fűtés azonban egyértelműen győztesként kerül ki, amennyiben nem lehet megoldani a kémény kiépítését a háznál, mivel az elektromos fűtéshez csak egy olyan konnektorra van szükségünk ami elbírja a megnövekedett terhelést. Ugyancsak az elektromos fűtésre érdemes befizetni, ha egy babaszoba fűtését tervezzük, ugyanis ebben a helyiségben állandó hőmérsékletre és egy biztonságos, csendes, precíz eszközre van szükségünk. Az elektromos fűtés igazán nagy pontossággal képes a hőmérsékletet szabályozni. Irodában is kiváló fűtésnek bizonyulhat, emellett kiegészítő fűtésként egy hidegebb helyiségben vagy akár vendégszobában is az elektromos fűtés mellett tenném le a voksomat. Kiegészítő fűtésként egy hidegebb helyiségben, vendégszobában, amit nem használunk gyakran is az elektromos fűtés mellett tenném le a voksomat. Emellett egy nyaraló felfűtésénél is jó választásnak bizonyulhat, ugyanis a nevéből kiindulva nagyrészt csak nyáron használjuk, amikor ritkán van szükségünk fűtésre. A következő szempont a fűtésre szánt helyiség, esetleg ház nagysága. Természetesen itt a hőszigetelés típusát és vastagságát is figyelembe kell venni, vagy a nyílászárók korszerűségét. Általánosságban egy képlettel azonban könnyedén kiszámolható: alapterület x 100 W vagy légköbméterenként 30 vagy 40 Watt. Amely példával szemléltetve: (légköbméter: 4m x 5m x 2,5m) x 35 W = 1750 W Választott teljesítmény: 2000 W.

A következő alapterületeknél azt vizsgáljuk, hogy milyen felállásban alkalmazható az elektromos fűtés és, hogy melyik alapterületnél számít jobb választásnak:

a) 30 m2-ig elektromos fűtés ajánlott
b) 50 m2-ig elektromos fűtés vagy gázfűtés ajánlott
c) 100 m2-ig gázfűtés vagy napelemmel kombinált elektromos fűtés ajánlott
d) 100 m2 felett elektromos hőtárolós padlófűtés vagy hőszivattyú napelemmel kombinálva ajánlott

Az elektromos fűtési rendszereknél fontos megemlíteni még az elektromos hálózat terhelési kapacitását is, ugyanis nagyobb alapterület felfűtésénél ez is problémát jelenthet és akár hálózatbővítésre is szükség lehet. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha 4 helyiségnél 4 különböző 1500-2000 Wattos fűtőtestet egyszerre használnánk. Ugyanis sok háztartásban 3x 1500-1800 wattos elektronikai eszköz egyidejűleges használata még gond nélkül megoldható, azonban többnél már túlterhelődik a hálózat. A hálózatbővítés viszont költséggel jár, ugyanis amperenként az MVM 4920 forintot kér. Magyarul ha 1X32 A-el rendelkezünk, viszont a hálózat indokolja a 3×25 A-re történő bővítés, akkor több mint 210.000 forintot kell fizetnünk és az is kérdéses, hogy a falban lévő vezetékek bírni fogják-e ezt a terhelést. Egy új-éptésű háznál nyilván nem kérdés, de egy régebbi építésű háznál komoly problémákat is okozhat.

Miután ismertettük azokat az eseteket, amikor megkérdőjelezhetetlenül az elektromos fűtés a jobb választás – néhány esetben egyetlen választás – nézzük meg mi a helyzet a gázfűtéssel.

Először is Magyarországon eléggé elterjedt (tév)hit, hogy a gázfűtés a legolcsóbb fűtési rendszer, és míg ez 20 évvel ezelőtt talán igaz lehetett, a legújabb technológiai újításoknak köszönhetően mára már nem mondható igaznak. Az elektromos fűtés napelemmel párosítva ugyanis 10 év alatt meghozhatja a beüzemeltetésének árát, ugyanis ezek a rendszerek úgy épülnek fel, hogy egy 90 m2-es családi ház teljes energetikai ellátását fedezni tudják.

Ahhoz, hogy szemléltetni tudjuk a különbséget, ismertetni kell először is a gáz fűtési teljesítményét. A földgáz átlagos fűtőértéke 34-34,2 MJ/m3, (3,6 MJ = 1kWh) 1 m3 gáz pedig 9,5-10 kWh-nak felel meg. 2021-től azonban földgáz-szolgáltatás a MVM-hez került, amely az alábbi képlet alapján számolja ki fizetendő összeget: Gázdíj [Ft] = Gáztechnikai normál térfogata [m3] x Gáz fűtőértéke [MJ/m3] × Energia egységára [Ft/MJ]. Az éves alapdíj mellett, ami 2021-ben 11674 Ft a gáz ára pedig szolgáltatótól függően 91,1-119,7 Ft/m3 között mozog, ami 1 kWh fűtési teljesítménynél házból körülbelül 12 Ft-nak felel meg. Ez ugyan így első ránézésre jól hangzik, ugyanis az elektromos áramnál árszabástól függően 42 Ft ( „A” árszabás ) és 23 Ft ( „H” árszabás ) között mozoghat, természetesen itt is áramszolgáltatótól függően különbözhet az összeg. Vannak azonban olyan költségek, amelyek csak a gázfűtés kialakításánál kell számítanunk, mint például a gázterv, gázkazán, kémény vételi és üzembehelyezési költség, megnövekedett karbantartási költség, kémény bélelés, ami akár magasabb is lehet mint az elektromos fűtés beszerelési és működési költségeinél. Miután a fosszilis energiahordozók elérhetősége egyre csökken, az árukat ezzel arányosan növelik. Itt még fontos megemlíteni, hogy környezettudatosság szempontjából sem a legjobb választás. Földünk megóvása ugyan egy elég nyomós érv, ám a 2021 januártól elérhetővé vált 3 millió otthonfelújítási támogatás, amit fűtés korszerűsítésre is felhasználhatunk – köztük napelemes és elektromos fűtési rendszerek telepítésére – már nagyobb meggyőző erővel bír. Emellett jelenleg elérhető az MFB 0 %-os hitelkonstrukciója, amely kamatmentes részletfizetési lehetőséget nyújt a zöld energiára váltóknak, napelemes rendszerek megvásárlásához. Igazán kedvezményesen, a rendszer árának csupán 10 %-át kell önerőből finanszíroznunk, és a fennmaradó 90%-ot, 20 év alatt kamatmentes részletben elég visszafizetnünk. Pontosan ezért egy új építésű családi háznál, aminek maximum 50kWh/ m2 éves fűtésienergia igénye, a napelemes rendszer telepítésének összege nem sokkal haladja meg a gázos fűtési rendszer kiépítését. De erről részletesebben majd a napelemes rendszereknél írunk.

Tehát a gázfűtés összességében jobb döntésnek bizonyul, amennyiben rossz energetikai besorolás alá esik a ház, vagy nincs kellőképpen szigetelve, esetleg a nyílászárók nem lettek korszerűsítve.

Melyik a legjobb fűtési rendszer? A klíma biztos NEM!

Legjobb fűtési rendszer 5. számú versenyző – Klíma fűtés hátrányai: Talán a klíma az egyik legellentmondásosabb fűtési megoldás ma Magyarországon, pár ország esküszik hatékonyságára, ám hazánk éghajlatát figyelembe véve én maximum kiegészítésként javasolnám. Ennek oka pedig a klíma működésében rejlik, ami a hőszivattyúhoz hasonlóan fűtés során a környezetünk levegőjének természetes hőforrását használja fel a fűtésre. Kizárólag klímával való fűtésnél a probléma abból adódik, hogy alacsony külső környezeti hőmérsékletnél a fűtési érték csökken, sőt téli mínuszoknál akár maga a fűtés is leállhat. Az állandó zúgás mellett, ami a klíma működésének egy velejárója, még fölkavart levegővel is kell számolni, ami az allergiára hajlamosaknak végképp ellehetetleníti a klímával való fűtést. Ezen kívül a klímának egy kötelező éves karbantartási költségével is kell számolni és azzal is, hogy minimum 10 évente alkatrészcserére is számíthatunk, amit a garancia már nem fedez (ugyanis ezek a berendezések általánosságban 5-10 éves garanciával rendelkeznek). Természetesen itt is vannak olyan helyzetek, amikor ez tűnik a legjobb megoldásnak, mint például kisebb lakásoknál, ahol a szomszéd melegen tartja a közös falakat, és nincs lehetőség más fűtési berendezés üzemeltetésére. Mégis fő fűtésként, Magyarországon jelen állás szerint nem ajánlanám a klímát.

Vajon minek köszönheti az infra fűtőfólia a népszerűségét?

Legjobb fűtési rendszer 6. számú versenyző – infra fűtőfólia: A megjelenését hazánkban ugyan bizalmatlansággal fogadták, mostanra viszont népszerűsége megkérdőjelezhetetlen. Őszintén megmondva ennek a cikknek a megírása előtt én is bizalmatlanul álltam az infra fűtőfóliához, hiszen számos negatív hangvételű cikk terjeng az interneten. Ám mikor jobban utánanéztem a cikkek eredetének, rá kellett jönnöm, hogy itt is az helyzet áll fenn, ami az építőiparban sok más témánál (pl. téglaház vs könnyűszerkezetes házak), hogy a „nagy igazságok” aszerint változnak, hogy kit kérdezel és az milyen szektorban dolgozik, vagy mit reklámoz. Azokat a negatív hangvételű cikkeket, amik a konkurenciától származnak – negatív marketing céljából – muszáj fenntartásokkal kezelnünk. Ugyanis a fűtőfólia beruházás szempontjából az egyik legkedvezőbb választás, mivel jelen pillanatban nincs ennél olcsóbb beüzemeltetési költséggel rendelkező fűtési megoldás ma Magyarországon. Felhasználhatóságát tekintve is sok lehetőséget rejt magában, hiszen padlófűtésként, falfűtésként, mennyezetfűtésként, esetleg kültéri fűtésként is tökéletes fűtési megoldásnak bizonyult az évek során. Az infra fűtőfóliánál is figyelembe kell venni, hogy milyen szokásaink, vagy lehetőségeink vannak. Példával élve, mindenféleképpen mennyezet fűtés a legjobb döntés, abban az esetben ha egy kis szobában, már eleve sok bútor zsúfolja a helyiséget. Egy radiátor ugyanis tovább limitálhatja a szoba lehetőségeit, a padlófűtés pedig a sok bútor miatt ugyancsak nem ajánlatos.

Ugyanakkor vigyázni is kell az infra fűtőfóliával, hiszen mint minden trendnél észrevehető, hogy a népszerűsödéssel egyidejűleg megjelennek az ócska hamisítványok vagy hozzá nem értő szakemberek, alacsony minőségű termékekkel. Magyarországon szerencsére van pár vállalkozás akik lelkiismeretességükkel és szakmai tudásukkal már bizonyították, hogy amennyiben az szakszerűen van kivitelezve, az infra fűtőfólia az egyik legjobb választásnak bizonyul a fűtési rendszerek kiválasztásánál. A megfelelő infra fűtőfólia kiválasztása azért is nagyon fontos, mert a jobb minőségű fóliák alacsonyabb fogyasztással üzemeltethetők, ami csökkentheti az energiafogyasztásunkat.

Amennyiben megbízható és országos hálózattal is rendelkező céget szeretnénk megbízni a fűtéskorszerűsítéssel, akkor bátran merem ajánlani a Toma Family Mobil Kft-t, akik már több mint 10 éve vannak a hazai piacon.

Talán egyik legmeghatározóbb előnyeként meg kell említenünk a gyors kivitelezési idejét, ugyanis akár már 1 nap alatt elkészülhet ez a fűtési rendszer.

A fűtőfólia kivitelezése 4 lépésben:

1. Hungarocellel – vagy akár már kész beton felülettel – kialakítjuk a fűtőfilmhez szükséges sík felületet.
2. Alsó rétegként lerakjuk a hőtükröt.
3. Erre helyezzük második rétegként, 60-70%-os fedésben a fűtőfóliát.
4. Majd a felső rétegen a fűtésrendszert egy párazáró fóliával borítjuk le.

A gyors kivitelezési idő mellett nézzük meg milyen más előnyökkel jár az infra fűtőfólia:

– olcsó kivitelezési költség;
– környezetbarát;
– egészséges megoldás, elbúcsúzhatunk a keringő portól az otthonunkban;
– kedvező élettani hatások jellemzik;
– üzemeltetéséhez nincs szükségünk kazánra, vagy fűtőtestekre;
– gyorsan felfűti otthonunkat;
– egyenletesebb hőeloszlást biztosít, légáramlás nélkül;

Hátrányaként megemlíthető a sokak által vitatott elektroszmog, ám az igazsághoz itt az is hozzátartozik, hogy az elektromos infra padlófűtés, Intelligens Fűtőfólia elektroszmog kibocsátása – a Magyarországon és Európában érvényben lévő határértékek 5 %-a alatt van a közvetlen padló felületen – és 20 cm magasságban pedig nulla. Itt természetesen ismét hangsúly van a minőségen, hiszen ezek a mérések az Intelligens Fűtőfóliára vonatkoznak. Ezen kívül egy speciális kiegészítő fóliának köszönhetően, pedig már elektroszmog kibocsátás nélkül is élvezhetjük a fűtőfólia megannyi pozitív hatását.

Másik hátrányaként pedig meg kell említeni az üzemeltetési költségét. Ugyan egy régebbi gázkazánhoz viszonyítva az infra fűtőfóliával való fűtés során akár 15-20%- ot is spórolhatunk, ám egy kondenzációs gázkazánnál már más lesz az eredmény. Egy újonnan épült 100m2 A+os ház esetében, fűtőfóliával 150-160 ezer Ft az a éves fűtésköltség, míg egy ugyancsak 100m2 BB-s ház esetében a gázzal való fűtés során 120 ezer Ft a várható költség. Itt azonban fontos megemlíteni újra, hogy az egyedien alacsony befektetési költség kétségkívül kárpótol minket a gázfűtéssel szembeni ár különbséggel, melynek a kivitelezi költsége 2.000.000 – 3.000.000 Ft is lehet. Kevés olyan fűtési rendszer van ma Magyarországon, amihez ilyen kevés hátrányt lehet felsorolt.

Melyik a legjobb fűtési rendszer? Infrafűtés előnyei

Az infrafólia “hátrányai” után pedig elérkeztünk az infrafűtéshez, ami véleményem szerint a napelemes rendszerrel vegyítve az egyik legjobb fűtési rendszer ma Magyarországon. Hiszen amellett, hogy környezetbarát még hatékony is, és ahogyan az a fenti táblázatból is kitűnik éves költsége az egyik legalacsonyabb.

Előnyei között szerepel az olcsó beszerelési költsége, és az, hogy fő fűtésként és kiegészítő fűtésként is egyaránt alkalmazható. Igazán egyszerű a telepítése és nem igényel különösebb karbantartást sem. Helytakarékos és a szobákon belül lényegében akárhova elhelyezhető, csak elektromos áramra van szükségünk hozzá. Mivel már bekapcsolása után azonnal érezhető a hőmérséklet melegedése, kedvelt fűtési rendszer nemcsak családi házaknál, de nyaralóknál is. A tiszta levegő mellett, egyenletes hőelosztásról is biztosít így családok számára, vagy gyerekszobába megkérdőjelezhetetlenül a legjobb választás. Ugyan üzemeltetése költséges, de a napelemes rendszer által biztosított árammal bármilyen infrafűtés üzemeltethető, amivel a fűtési költség akár nullázódhat is.

Végezetül talán az egyik legcsábítóbb előnye, hogy nincs bennük kopó-forgó alkatrész, ezáltal a meghibásodás lehetősége igazán alacsony.

Bojler vagy gázkazán?

A víz felmelegítéséhez egységnyi energia kell, amit gázmelelegítővel vagy elektromos melegítővel tudunk elérni. Az egyik legnagyobb különbség az elektromos bojler és a gázkazán között a működtetése mellett, hogy a gázos vízmelegítő használata során meglehetősen hideg fogadtatás ér minket, ha fürdés közben a házban valaki más megnyitja a csapot.

Míg a gázkazán teljesítménye függ a gáz minőségétől és nyomásától, a bojler teljesítményét maximum egy áramszünet befolyásolhatja. Ugyan kisebb lakásoknál a mai napig a gázkazánok használatát helyezik előtérbe, hiszen ha kis területen kell a meleg vizet eloszlatni, akkor nem veszítünk sokat az extra csövezésen, ám egy nagyobb kertes háznál, ahol több fürdőszoba van, már nem kevés extra pénzt kell költeni a meleg vizes csövek kiépítésére. Emellett a gázkazánoknál a víz folyamatos melegítésen megy keresztül, mely meglehetősen nagy mértékben növeli számlánkat. Az átfolyós vízmelegítők ezzel ellentétben csak akkor melegítik a vizet, amikor a hozzátartozó csaptelep nyitva van. Ez egyben környezetbarát, hiszen csökkenti az kiengedett víz mennyiségét, ugyanis nem kell percekig engedni a vizet, hogy melegvíz megérkezzen a csaptelephez.

Melyik a legjobb fűtési rendszer? Hőszivattyú vagy gázkazán?

A kondenzációs gázkazánokkal kapcsolatban talán az egyik legnagyobb tévhit, ami terjeng az interneten, hogy képesek 100%-os hatásfok felett üzemelni. Akik egy kicsit is tisztában vannak az energiamegmaradás törvényével, azok pontosan tudják, hogy mennyire félrevezető marketinges húzás áll a kondenzációs gázkazán mondhatni hihetetlen hatásfoka mögött. Először is, hogy átlássuk ezt az “átverést” tisztázzuk a kondenzációs fűtés fűtőértékét. A kazánba érkező gázban már eleve van egy egységnyi fűtőérték. Ez a fűtőérték az égéskor felszabadul és egy része kimegy a kéményen, ami eleve meggátolja azt, hogy az otthonunkban 100-110%-os egységnyi fűtőérték legyen. Sőt a kondenzációs gázkazán hatásfoka éves szinten 6-8%-al az elektromos fűtés hatásfoka alatt van.

Egy hagyományos gázkazán működésénél a magas hőmérsékletű füstgázzal együtt távozott a vízgőz a párolgáshővel együtt. A földgáznál könnyedén megtudhatjuk a fűtőértéket ugyanis a számlázásnál a fűtőérték szerint van a földgáz energiatartalma ismertetve, így nem eshetünk áldozatul egy megtévesztő marketing húzásnak. Jelen állás szerint már csak kondenzációs készülékek építhetőek be, ami sok esetben nehezíti a korszerűsítést, hiszen a már meglévő fűtési rendszernél nem feltétlen lehet a visszatérő fűtővíz alacsony hőmérsékletét biztosítani.

A sokak által kedvelt hőszivattyúra is egy megtévesztő marketinges fogást vehetünk észre, csak itt a COP értékkel kapcsolatban. A hőszivattyú egy igazán jól kitalált rendszer mely a környezet hőjét – ami a természetes hőforrásokban, levegőben, vízben és földhőben tárolódik – használja fel fűtésre és vízmelegítésre. A hőszivattyú jósági fokát az alapján határozzuk meg, hogy a működésbe befektetett villamos teljesítményhez képest mennyivel több hőteljesítményt állítottunk elő. Itt válik fontossá a COP, ami a hányados teljesítménymutató rövidített neve amit fűtésnél használunk, míg hűtésnél az EER rövidített nevet. A magas fűtési értékkel reklámozott talaj-víz hőszívattyúknál, sokszor azonban „elfelejtik” megemlíteni azt a pár kutat, amit ennek a fűtési rendszernek az üzemeltetéséhez ki kell ásatni. Ez egy akkora plusz költség ami sokszor nem hozza be az árát még akkor sem, ha tény, hogy a hőszivattyú az egyik legjobb fűtési rendszerek egyike. A levegő-víz hőszivattyúk telepítési költsége már alacsonyabb és egyszerűbb, de cserében a COP érték is alacsonyabb. A COP érték pedig sokszor maga is változik, amit ugyancsak elfelejtenek megemlíteni, ugyanis nagyobb hőfokkülönbségnél és változó hőmérsékletű hőforrásnál a hőszivattyú is több munkát igényel ahhoz, hogy megfelelő hőmérsékletet eredményezzen. Itt fontos megemlíteni azt is, hogy a hőszivattyú a padló és plafonfűtéseknél a leghatékonyabb. Ám a sok forgó-kopó alkatrész miatt állandó karbantartást igényel, ami sokszor a garanciának a feltételét is képezi, így egy újabb extra kiadással is számolnunk kell a hőszivattyú beüzemeltetésénél.

Papírforma szerint a hőszivattyú megtérülési ideje 15 év a kondenzációs gázkazánhoz képest, azonban ha a garancia lejárta után előjön bármilyen hiba (pl.: kompresszor csere), akkor várnunk kell még további 7-8 évet, hogy megtérüljön a befektetésünk. Azt is fontos kiemelni, hogy az olcsóbb rendszereknek nagyobb a helyigénye, ami egy négyzetméterre pontosan kiszámolt ház esetében további + 6-7 m2-es helyiség építését is eredményezheti. Ha pedig kiszámoljuk, hogy + 6-7 m2 építése további + 2-2,5 MFt-ba kerül, akkor felmerülhet bennünk a kérdés jogosan – van ennek értelme?

Melyik a legjobb fűtési rendszer? A hőszivattyú biztos NEM!

Saját tapasztalatom a hőszivattyúval, avagy miért nem választanám ezt a technológiát

Személyes tapasztalatom (amelynek leírásában nem szeretném megnevezni a márkát) a hőszivattyúval egy hibás kültéri egységgel kezdődött. Ennek következtében 2 napig nem ment télen a fűtés és a meleg vízzel való fürdésről is elfeledkezhezhettünk – ami 2 pici gyerekkel igencsak megnehezítette az életünket. Miután a márka képviseletében álló dolgozók nem voltak képesek a problémát megoldani, felhívtam irányítószám alapján a cég összes partner szerelőjét. Senki nem volt hajlandó kijönni hozzánk, az pedig, hogy második háztulajdonosok voltunk és a beszerelő személy kiléte ismeretlen volt, csak tovább nehezítette a helyzetünket.
A sok negatív tapasztalat itt még azonban nem ért véget és csak, hogy demonstráljam milyen “szakszerű” ügyfélszolgálatban volt részem, szóról-szóra idézném azt a pár informatív aranyköpést:

„Hívja azt, aki beszerelte!”
„24 órából 18 órát dolgozom, nincs időm, 2-3 hét múlva talán arra tudok menni.”
„Nem szervizelünk olyan hőszivattyút, amit nem mi szereltünk be.”

Pontosan ezért, mikor a legjobb fűtési rendszerekről beszélünk, muszáj megemlíteni azt is, hogy milyen szervizelési lehetőségek érhetőek el jelen pillanatban Magyarországon. A hőszivattyúval való tortúrám azonban itt még nem ért véget, ugyanis márciustól egészen májusig, 3-szor járt szerelő nálunk olyan okokból kifolyólag, hogy nem akart működni a padlófűtés, vagy azért mert a hőszivattyú folyamatosan leverte a biztosítékot.

Érdemes még azt is megjegyezni, hogy a hőszivattyú működtetése nem olyan egyszerű, mint a többi fűtési rendszeré, ahol csak beállítod hány fokot szeretnél a lakásban, és kívánságod már teljesül is. Egy szerelőt idézve “A hőszivattyú egy nagyon komplex, bonyolult rendszer és idő kell neki, hogy kiszámítsa hány fok lenne ideális bent”. Jogosan kérdezheti meg a felhasználó, hogy mégis miért a hőszivattyú dönti el hány fok legyen a házban? Körülbelül 2 hét volt mire elfogadható benti hőmérsékletet tudott produkálni ez a 6 milliós szerkezet, és még ekkor is hiába állítottam be a termosztátot nem azt csinálta amit én szerettem volna. Majd a jó idő megérkeztével ismét 2 hétre volt szüksége mire kiszámolta, hogy mi az ideális benti hőmérséklet. Nemrég volt nálunk egy nagyobb összejövetel és a vendégek panaszkodtak, hogy meleg van, állítsam már hűvösebbre a klímát. Nagyot nevettem ezen hiszen ez a “komplex, bonyolult rendszer” nem alkalmas arra, hogy lehűtse a házat. A hőszivattyú ugyanis a külső hőmérséklet alapján és a ház hőtároló tömegének figyelembevételével az energiatakarékosság jegyében teszi ezt. Amikor pedig megkaptam a számlámat 2 hónap fogyasztásáért, ami egyenlő volt a másik házam egész éves fogyasztásával, akkor éreztem csak igazán szükségesnek, hogy kiegészítsem ezt a cikket a hőszivattyúval való tapasztalatommal.

Lényegében a beüzemelése 3x annyiba kerül, mint egy gázfűtésnek a beszerelése, és körülbelül 10x annyiba kerül, mint egy infra fűtőfólia telepítésének az ára. Azonban az egyik legfontosabb negatívum mégis az, hogy ha elromlik senki nem fogja megjavítani, ugyanis senki nem ért hozzá csak az aki beszerelte.

A másik fontos része a hőszivattyúnak a falhűtés, amely során a mennyezetben egy hasonló csőrendszer van, mint a padlóban. A víz lehűtése során, lehűl vele a födém is, amivel újabb problémákat generál:

(1) Nagyon hosszú idő alatt reagál a rendszer. Amennyiben meleged van, akkor várnod kell pár napot vagy inkább hetet.
(2) Ha túl hidegre állítod (ugyanis lehet olyat is, csak nem ajánlott, hiszen a felszálló és leszálló ágak babrálásához szükség van egy gépészmérnök diplomára, vagy szerelői tapasztalattal rendelkező ismerősre) megindul a páralecsapódás melyről egy korábbi cikkünkben írtunk, és a mennyezeten helyenként megjelennek apróbb göbök, amik a kondenzvíz lecsapódás okán keletkeztek.
(3) Jó pont, hogy nincs légmozgás, így a klíma által terjesztett gombák, baktériumok és port sem forgatja. Itt azonban meg kell említeni, hogy ennek következtében a párát sem viszi ki, ami egy melegebb, csapadékosabb nyáron elviselhetetlenné teszi a bent tartózkodást.
(4) egy 120 m2-es ház nyáron történő lehűtése pedig 60-70.000Ft-os villanyszámlával jár.
A hőszivattyúnál fontosnak érzem még megemlíteni, hogy korábban egy hasonló méretű (100 m2), ugyancsak új-építésű családi házam volt, melynek a Bosch 3000 kondenzációs gázkazánnal történő kifűtése éves szinten 120.000 Ft-ba került. A mostani házamban, ami 120 m2-es, egy hőszivattyúnak köszönhetően télen nyáron 60-70.000 Ft-os villanyszámlával kell számolnom. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy ez az összeg “H” tarifa nélkül jött ki, ami a kizárólag a fűtési időszak költségeit lefelezné, ám így is abszurdnak tartom ezt a fogyasztási különbséget.

Mit érdemes tudni a H tarifáról?

A H tarifát már több mint 10 éve lehet megigényelni lakossági felhasználásra, aminek köszönhetően a megújuló energiaforrásból kiépített fűtési rendszerek, vagy hőszivattyúk működtetéséhez szükséges áramot kedvezőbb áron érhetjük el. Fontos tudni, hogy kizárólag regisztrált szerelő végezheti el a bekötést, amely során egy külön mérőt szerelnek fel. Erre azért van szükség, mert nem leválasztható, külön mérhető áramkörre szükséges bekötni, egy két tarifás mérő segítségével a hőellátásról gondoskodó készülékek működtetéséhez szükséges áramkört. A H tarifa ugyan csak október 15-től április 15-ig vehető igénybe, de igénylésével a téli fűtésszámlánk akár felére is csökkenhet.

Otthon töltenéd az elektromos autódat?

Magyarország sajnos más európai országokkal ellentétben még mindig le van maradva az elektromos autók töltési lehetőségeivel, ami igazán negatív fényt vet az elektromos autók jövőjére. Mivel elektromos töltőállomások hiányában inkább vásárolunk egy – olcsóbb – üzemanyagot igénylő autót, aminek töltőállomása szinte minden második sarkon megtalálható. Sokan pontosan ezért elektromos autójukat otthon töltik, vagy töltenék, amelyhez egy komolyabb elektromos hálózatra van szükség. Amennyiben az elektromos fűtés mellett tesszük le a voksunkat ez az elektromos hálózat a fűtési rendszer kiépítésénél adott lesz, így mondhatni két legyet ütünk le egy csapással.

Elektromos fűtési rendszerhez, napelemmel párosítva magasabb terhelést igénylő hálózatra van szükségünk, amely három fázissal, legalább 3×25 Amperrel rendelkezik, ami könnyedén megbirkózik az elektromos autó töltésével. Ennek a hálózatnak a kiépítése azonban csak az elektromos autó töltésére nem nyereséges, így ha házépítésen töröd a fejed jó ötletnek bizonyulhat egy elektromos autó mellé elektromos fűtési rendszert is beszerelni, vagy fordítva elektromos fűtési rendszer mellé egy környezetbarát elektromos autó.

Mennyibe kerül egy ház elektromos fűtése?

Erre természetesen nem létezik pontos válasz, hiszen rengeteg tényezőt kell figyelembe venni, mint például azt, hogy mekkora a ház, milyen a belmagassága, milyen a szigetelés vagy a nyílászárók állapota és azt is, hogy hányan lakják a házat. Az egyik legfontosabb szempont a ház fogyasztásával kapcsolatban a hőveszteség, ami szorosan összefügg a belső és külső hőmérséklet különbségével, mégis a fentebb említett szempontok is szorosan közrejátszanak házunk hőveszteségének megállapításában. Sokat segíthet otthonunk energiatanúsítványának elkészítése, ugyanis ennek segítségével megismerhetjük házunk hőveszteségének helyeit és azt is, hogy hogyan javíthatjuk ki az esetlegesen felmerülő problémákat. Amit pedig sokan nem tudnak, hogy a fogyasztás nem a fűtési rendszer teljesítményétől függ – vagy a fogyasztott áramtól és gáztól – hanem a hőveszteségtől, ugyanis a kifizetésre kerülő fogyasztás a teljesítmény és a működési idő szorzata. Ezért azok, akik most fognak bele házépítésbe, szerencséjük van, mivel a folyamatosan megújuló törvények a házak hőveszteségével kapcsolatban megkönnyítik a fűtést, legyen szó elektromos vagy gázfűtésről. Az elektromos fűtésnél meg kell említeni még az infrapanelek fűtőerejét és az ideális méretét azaz fütőérték kiválasztását. Példával demonstrálva egy hajszárító 1200 Wattot fogyaszt így nem lehet csodát várni egy 30 m2 nappaliban a 400 wattos infrapaneltől. A másik fontos szempont a termosztátok megfelelő beállítása, melynek állandó kapcsolgatása rendesen megnövelheti a számlánkat.

A fűtési rendszerek áránál a hőleadó hatásfok is fontos, melynél ugyan az elektromos fűtés alul marad a hőszivattyúval szemben, viszont a hőszivattyú ára már jócskán meghaladja az elektromos fűtését, amely az egyik legolcsóbb fűtési megoldásnak számít.

Mennyi napelem szükséges az elektromos fűtéshez?

Napelemes rendszer segítségével a 0 Ft-os fűtésköltség könnyedén elérhető álommá válhat. A legújabb napelemes rendszerekkel már bármely típusú elektromos fűtési rendszer és meleg vizes berendezés könnyedén üzemelhet. Ez a gazdaságos megoldás nem csak a pénztárcánknak kedvez, de jelen állás szerint a legkörnyezetbarátabb fűtési rendszer is, hiszen megújuló energiát használunk működtetéséhez. Ám mielőtt belekezdenénk a napelemes rendszer telepítésébe, legalább ugyanolyan fontos az otthonunk energetikai korszerűsítése, nyílászáró csere és/vagy hőszigetelés. Emellett fontos felmérnünk – lehetőleg szakember segítségével – hogy a tetőfelület vagy szerkezet alkalmas-e egyáltalán napelemes rendszer telepítésére.

Amennyiben jelen pillanatban nem alkalmas a tetőszerkezetünk ennek a konstrukciónak a beüzemelésére és felújításra szorul, akkor se keseredjünk el. Kapóra jöhet a kormány legújabb otthonfelújítási támogatása. Amennyiben a száraz adatok jobban segítik a döntést, már egy 4 fős családnak biztosan jó befektetésnek bizonyulhat a napelem, mivel átlagos (évi 2200 kWh) áramfogyasztási igényeit kielégítő rendszer (vagyis a havi körülbelül 10 000 forintos villanyszámlát kiváltani képes, 2,5 kilowattos rendszer) 10 év alatt akár meg is hozhatja az árát. Figyelembe véve az elérhető támogatásokat, ez a 10 év könnyen akár felére is csökkenhet. Hasznos lehet még a jelen fogyasztást kielégítő rendszernél nagyobb invertert telepíteni, ugyanis családbővülés vagy elektromos autó beruházása után csak plusz paneleket kell vásárolni. Azt azonban, hogy pontosan mennyi napelem szükséges az otthonunk ellátására a hőveszteség figyelembe vétele mellett, fontos szakember véleményét is kikérdezni. Amennyiben a napelemes rendszer nem elérhető számunkra és már egy megépített házat szeretnénk elektromos fűtési rendszerrel ellátni, 2 lehetőségünk van:

1. Egy jól működő vizes – padló, radiátor, vegyes – fűtési rendszerrel a legegyszerűbb megoldás egy elektromos kazán bekötésea már meglévő rendszerbe.
2. Jól működő vizes rendszerek hiányában a helyiségenként elhelyezett infrapanelek, elektromos radiátorok és padlófűtés bizonyulhat a legjobb döntésnek.

Hogyan tudok télen napelemmel fűteni?

A napelemes rendszerek telepítése során az áramszolgáltató egy ad-vesz mérőt a villanyóraszekrénybe, aminek azért van nagy jelentősége, hiszen a fogyasztás nem egyenletes, és a legtöbb áramot akkor használjuk, amikor a nap már lement és a napelem már nem termel áramot. Ennek az órának köszönhetően az áramszolgáltató pontosan látja a hálózatról elfogyasztott és a hálózatba visszatáplált áram mennyiségét. Jelen állás szerint az elszámolás szaldós, aminél egy éves mérőóra leolvasás után a megtermelt energiát kivonják a fogyasztott energiából, ami alapján történik a fizetés. A nyári el nem használt áram bekerül a hálózatba, amit máshol, más valaki használ fel, ezzel növelve az áram-keretünket, amit télen a kevesebb fogyasztás mellett ki is egyenlítünk.

Túltermel nyáron a napelem?

A naposabb időszakokban az is könnyen megeshet, hogy többet termelsz, mint fogyasztasz és a nem felhasznált energiát az állam visszavásárolja tőled. Természetesen nem ugyanannyiért, mint amennyiért te veszed, mivel mi 42 forintot fizetünk az áramért, de csak 20 forintot kapunk vissza. Átlagosan évente 400 kWh túltermelés szokott előfordulni, amit a felvásárlási feltételek miatt jobb inkább elhasználni vagy veszni hagyni.

Mi lesz akkor, ha megszűnik a szaldós elszámolás?

A 2023 végéig megkötött hálózathasználati szerződéssel rendelkező, háztartási méretű napelemes rendszereknél marad változatlan a jelenleg hatályos nyereséges szaldóelszámolás. Jelen pillanatban – és 2023 végéig -, ha a háztartás legalább annyi áramot termel, mint amennyit fogyaszt, akkor nem kell villanyszámlát fizetni. 2024 januártól, pedig a szaldóelszámolást bruttóelszámolás váltja, amely lényegében kilowattok helyett a forintokat fogja számolni. Ennél az elszámolásnál az éppen aktuális áram árral számolják majd a fogyasztást, ha ez a fogyasztás alacsonyabb, mint az áram ára, akkor nem elég, ha ugyanannyi áramot táplál vissza a rendszerbe egy napelemes háztartás, mint amennyit fogyaszt, nem ússza meg villanyszámla fizetése nélkül. Ez a legújabb törvénymódosítás az inverterek, azaz a napelemes rendszer elemeire is vonatkozik, így azoknak a szerencséseknek, akiknek nem lesz szükségük a rendszer bővítésére, vagy előre gondolkodva úgy választottak invertert, hogy azt bővítéskor sem szükséges cserélni, azok 2023 vége után is élvezhetik a szaldós elszámolás előnyeit. Azok viszont, akik az inverter cseréjével járó bővítést tervezik, ne várják meg vele a 2023 végét, ugyanis ha az invertert még 2023 végéig lecserélik, a teljes kibővített rendszer jogosult lesz a szaldós elszámolásra akkor is, ha a paneleket csak később szerelik fel.

Ebben a cikkben részletesen tárgyaltuk a különböző fűtési lehetőségeket, beleértve a gázfűtést, hőszivattyút, elektromos kazán, hőtárolós elektromos padlófűtést és az infra fűtőfóliát. Ugyanakkor, ha ezek közül egyik sem felel meg az igényeidnek, és inkább fafűtésként kandallóval szeretnél fűteni, akkor javasoljuk, hogy keress minket bizalommal és segítünk megtalálni számodra a legmegfelelőbb fűtési megoldást.