Kétségkívül az egyik legfontosabb kérdés a házépítés során, hogy milyen technológia szerint épüljön otthonunk, vagy hogy milyen anyag felhasználásával tudjuk a legidőtállóbb házat megépíttetni. A könnyűszerkezetes ház vagy téglaház összehasonlítása a világon szinte mindenhol megosztja az embereket, legalább annyira, mint eldönteni, hogy a BMW vagy Mercedes, Pepsi vagy Coca Cola, McDonald’s vagy Burger King közül melyik a jobb. Nehezíti a döntéshozatalt, hogy minden országban más a preferencia, hiszen például az Egyesült Államokban nagymértékben a könnyűszerkezetes építkezési forma az elterjedtebb, mivel nagy mennyiségű fa áll rendelkezésükre, és a kedvező klíma miatt kisebb a fűtési igényük is. Nagy népességű országoknál az is számít, hogy a technológia minél gyorsabb és olcsóbb legyen, aminek a könnyűszerkezetes házak gond nélkül megfelelnek, ezzel lényegesen leegyszerűsítve a házépítés folyamatát. Ezzel ellentétben a kontinentális éghajlattal rendelkező országokban inkább a téglaházakat helyezik előtérbe, így Magyarországon is, ahol a mai napig a legnépszerűbb építőanyag a generálkivitelezés során a tégla. Sok régivágású kivitelező nem kevés időt, pénzt és energiát fektetett ebbe az építési módszerbe, és a mai napig meg vannak róla győződve, hogy ez a legjobb építőanyag. Magyarország éghajlatát figyelembe véve igazuk is van, hiszen jelen állás szerint a téli hidegre és a nyári forróságra, a téglánál jobb építőanyagot nehezen találni. Ám a minőségnek meg is van az ára, ami a téglával készült házak fő negatívuma. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a modern építési módszerek – mint például a könnyűszerkezetes építési mód – nagyban eltérő építési technikát, felszerelést, és szerszámokat igényelnek. Pontosan ezért, ha egy kivitelező elkötelezte magát egy építőipari technológia mellett, ritkán adja a fejét és cégét a váltásra, főleg ha tégláról van szó, ami az egyik legkönnyebben elérhető építőanyag Magyarországon.

Mivel munkám során a könnyűszerkezetes házakkal kapcsolatban tévinformációk tömkelegével találkoztam, ebben a cikkben megpróbálok egy diplomatikus képet festeni a könnyűszerkezetes házakról és a téglaházakról, kiemelve azok előnyeit és hátrányait.

A rosszul sikerült házak története mindig sokkal gyorsabban terjed, mint a jó épületeké, és mivel egy könnyűszerkezetű ház sok új technológiát foglal magába, így a hibázás lehetősége is sokkal magasabb. A nem képzett vagy nem jól képzett szakemberek sokkal több hibát követhetnek el szakmai tapasztalat hiányában, mint egy hagyományos, jól bevált téglából készült épület megépítésénél. A hagyományos technológiát képviselő vállalkozások, cégek és multik, nagyon erős ellenpropagandával próbálták a könnyűszerkezetes házakat ellehetetleníteni, pedig mind a két technológiánál találni kiváló és megkérdőjelezhető szakembereket is. Éppen ezért a mai korszerű technológiáknak és építőipari újításoknak köszönhetően sokszor nem is az építőipari technológia szabja meg a házunk élettartamát, hanem a generállkivitelező vagy a  munkájának színvonala, és az általa felhasznált anyagok minősége. A könnyűszerkezetes házak és téglaházak között is van olyan, ami már az átadás pillanatában tele van hibákkal és olyan is, ami bőven túlszárnyalja a várható élettartamát. A várható élettartamnál jó, ha megemlítjük a két építőipari technológia egyik legnagyobb különbségét: Egy tömörfalú téglaszerkezetű építménynek akár 150 – 200 év is lehet a várható élettartama, míg egy könnyűszerkezetes építménynek körülbelül 70 – 90 év. Idehaza viszont találkozhatunk olyan 50 éves téglaházzal ami már lakhatatlan, illetve Amerikában találkozhatunk olyan könnyűszerkezetes házzal ami több mint 150 éves. A várható élettartam egy olyan mérőszám, amely meghatározza az épület lakhatatlanná válásának időpontját amennyiben az átlagos minőségben, átlagos magyarországi időjárási körülmények között, átlagosan karbantartott és javított, illetve rendeltetésszerű használatnak volt kitéve. 

A könnyűszerkezetes házakról röviden 

Kezdve a generálkivitelezés folyamatával… Magyarországon kizárólag az a cég építhet könnyűszerkezetes házat, aki a Magyar Szabvánnyal, Harmonizált Eu-Szabvánnyal, vagy ÉMI minősítéssel tehát, ÉME számmal rendelkezik, és eleget tesz a 3/2003-as együttes kormányrendeletben foglaltaknak. A könnyűszerkezetes ház generálkivitelezésének ideje akár 60-90 nap is lehet, ami azt jelenti, hogy a megrendeléstől számítva akár 2-3 hónapon belül beköltözhetünk új, kulcsrakész otthonunkba, így jogosan használják rá a gyors jelzőt.

könnyűszerkezetes ház szerkezetkész állapotban

Előnyei: energiatakarékosság, környezettudatosság, helytakarékosság, földrengésállóság és magas szintű tűzvédelem, ezen kívül még a könnyű átépíthetőség jellemzi.

Hátrányai: hőtároló képesség, a generálkivitelezés sokkal magasabb szintű szakértelmet igényel, kőzetgyapot szigetelés hiányában hangszigetelő képessége elég csekély, karbantartást igényel és több probléma jelentkezhet a házépítés befejeztével egy téglaházzal összehasonlítva. Viszonylag újnak mondható technológia, csupán 2-3 évtizedes szaktudás áll a technológia mögött és Magyarországon kifejezetten kevés vállalkozás rendelkezik a szükséges szakértelemmel.

A téglaházakról röviden

A téglaházak építéséhez szükséges szaktudás jóval nagyobb mértékben és hagyománnyal van jelen Magyarországon, aminek köszönhetően kisebb a hibázás aránya. Fontos kihangsúlyozni, hogy a téglaházak a mai napig hazánkban több előnnyel rendelkeznek, mint hátránnyal, köszönhetően az országra jellemző éghajlatnak és annak is, hogy szerencsés elhelyezkedése miatt Magyarországra nem jellemzőek a földrengések.

téglaház építése

Előnyei: kiváló hőszigetelő és hőtároló képességgel rendelkezik, remek hangterjedés gátló tulajdonsága van, stabil szerkezet és magas élettartam jellemzi, ezen kívül magas a téglafal teherbíró képessége.

Hátrányai: időigényes generálkivitelezés jellemzi – a kulcsrakész állapot elérése generálkivitelezőtől függően 8-12 hónap között váltakozik, a házépítés évszakfüggő – az időjárás a száradási időt nagymértékben befolyásolhatja -, a házépítés során több hulladék keletkezik, nehezebb később a belső szerkezeten módosításokat végrehajtani.

Mi teszi könnyűvé a könnyűszerkezetes házat? 

A könnyűszerkezetes kifejezés csak Magyarországon használatos, ami alatt azt értjük, hogy könnyebb a súlya, mint a téglából épült házaknak. Könnyűszerkezetesnek azt az épületet nevezzük, amely 300 kg/m2 súly alatti épületszerkezetből épült. Az e feletti házak, mint az Ytongból (körülbelül 400kg/m2) vagy a téglából készültek (körülbelül 500kg/m2) nehéz szerkezetűek. Ide soroljuk a fából, fémből vagy gyári panelből készült házakat. Sajnos a könnyűszerkezet egyre inkább pejoratív szerkezetté válik (sokszor jogtalanul), ám a többi terminológia sem könnyíti meg a laikusok dolgát, hiszen sokan a mai napig keverik a kész ház – elkészült épület -, és készház – technológia – kifejezést. Jó lenne, ha kicsit nagyobb egyetértés lenne a szakmán belül az elnevezésekkel kapcsolatban, például készház technológiának neveznék a vázszerkezetes építkezést, ezen belül, lehetne helyszíni és gyári kivitelezés, fém és faváz. Itt meg kell említeni azt is, hogy a gyárban, panelből előállított házak készházak, a teljes gyártási folyamat, pedig a készház technológia. Ugyancsak a könnyűszerkezetes házak közé tartozik a fapanelekből összeszerelt gerenda- és rönkház is, amiről a „Rönkház vagy gerendaház a téli melankólia ellen” című cikkünkben részletesen írtunk. A vázszerkezetes építkezésre – a sok egyéb elnevezés helyett – mégis a legtöbben a könnyűszerkezetes kifejezést használják, amiben a fentieken kívül beletartoznak még a különböző csarnoképítési rendszerek is.

Mitől olyan kelendőek a könnyűszerkezetes házak?

Ugyan Magyarországon még mindig a téglából épült házak dominálnak a könnyűszerkezetes házak 10%-os arányával összehasonlítva, mégis a világon sok országban már több mint 70%-os arányban ezt a gyors technológiát helyezik előtérbe (Egyesült Államokban 70%-os, Svédországban 82%). Ennek betudható az is, hogy a téglából készült házak építése természetükből kifolyólag lassabb lefolyású, míg átlagos mérettel számolva, a könnyűszerkezetes ház falszerkezete az előre elkészített panelekkel nagyjából fél nap alatt összeszerelhető. Ezen kívül a födém és tetőszerkezet összeállítása körülbelül még egy napot vesz igénybe. A modern technológiának köszönhetően, pl. daruval a már elkészült elemek összeállítása igazán egyszerű és gyors munkavégzést tesz lehetővé.

házépítés darus autóval

Sokan gondolják, hogy a kedvező ára teszi igazán vonzóvá a könnyűszerkezetes házakat, ám tapasztalatok azt igazolják, hogy a két módszer anyag- és munkadíjra kivetítve nagyjából azonos költségekkel jár. Ugyanis a hasonlóan jó minőségben elkészített könnyűszerkezetes ház generálkivitelezése nem sokkal olcsóbb egy téglaháznál, sőt! Ugyanakkor az időfaktor megkérdőjelezhetetlenül a könnyűszerkezetes ház felé billenti a mérleget és ha azt nézzük, hogy az idő pénz, akkor mégiscsak a könnyűszerkezetes technológia az olcsóbb, (Magyar valóság “ON” – feltéve ha a kivitelező cég nem szeretne magasabb árréssel dolgozni a nagyobb profit reményében). Azonban jó, ha tudjuk, hogy a könnyűszerkezetes házaknál fennálló várakozási idő – míg a gyárban elkészülnek az elemek – egyenes arányosságban növekszik a házak népszerűségével, így szerencsés, ha már ennél az építőipari technológiánál is jó előre tervezünk. Ugyancsak a könnyűszerkezetes házak népszerűségét növeli a téglával szemben a hasznos alapterület, (Magyar valóság “ON” – feltéve ha a kivitelező cég nem téveszti meg a laikus építkezőt a bruttó/nettó fogalmának elhalgatásával). Vékony falainak köszönhetően akár 10%-al nagyobb hasznos terület alakítható ki egy könnyűszerkezetes ház generálkivitelezése során egy téglaházzal szemben, így egy 100 m2-es háznál akár 10 m2-el nagyobb területtel rendelkezhetünk. 

Negatív híresztelések: mennyi igaz belőlük?

  • Hibák: A könnyűszerkezetes házak gyárban készülnek, így mérnöki precizitás jellemző rájuk. Ám a technológia nem megfelelő alkalmazása, méret hibák, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy a szakemberek alapanyagokon való spórolása gyakran a könnyűszerkezetes házakkal szembeni bizalmatlansághoz vezet. Ugyan a minősítésnek megfelelően elkészített könnyűszerkezetes ház – aminek alapnak kéne, hogy legyen – nem igényel számottevő karbantartást, a látszó-fa szerkezeteket gyártó utasítása szerint átlagosan ötévente kezelni kell. Egy megbízható és precíz generálkivitelezés során – ami ismét alap kéne, hogy legyen – a könnyűszerkezetes házak falai 100%-ig függőlegesek, és pontosan a tervrajz alapján készülnek – nem úgy, mint egy helyszínen felhúzott téglaház. Ezzel sokan nem is foglakoznak egészen addig, amíg nem kell újramérni a lépcsőt, vagy újratervezni a konyhabútort, mert a fal 4 centiméterrel arrébb került, és a konyha kisebb lett.
  • Tűzveszély: Széles körben elterjedt tévhit, hogy a könnyűszerkezetes ház tűzveszélyes, ám a jelenlegi szigorú tűzbiztonsági előírások ezt megcáfolják, hiszen megkövetelik, hogy egy épület tűzbiztos legyen. A könnyűszerkezetes falpanelek összetevői; a faanyag, a belső falakat borító gipszkarton (akár 20-40 perc tűzgátlást biztosít) és szigetelés is mind tűzálló, tehát nem lobbannak lángra mint a gyufa.
  • Élettartam: A könnyűszerkezetes ház esetében a rothadást okozó gomba csak a nagyon nedves fára veszélyes, ám a mai fa-alapanyagok előkezelésének köszönhetően ez is csak egy tévhit a sok közül. A betonnak ezzel szemben körülbelül 100 év az élettartama, ráadásul, ha nem megfelelő minőségű anyagok felhasználásával lett legyártva, 30 év után akár bomlásnak is indulhat. A másik pedig, hogy a téglaházaknak is fából készül a tetőszerkezete.
  • Hőtároló képesség: Ugyan kis tömegű fallal csak csekély hőtartó képességű könnyűszerkezetes házat lehet építeni, a mai modern technológiának köszönhetően már nemcsak a falak vastagsága eredményezhet meleget, hanem számos alternatív fűtési megoldás létezik, amit egy könnyűszerkezetes ház esetében sokszor energiabarát minősítéssel is ellátnak. Európában ma már vannak olyan kivitelezők is, ahol a könnyűszerkezetes házak több energiát termelnek, mint amit igényelnek, és energiatárolásuk a melegvíztároló mellett akkumulátorral is megoldható. Sajnálatos módon hiába törekszik a világ a környezetbarát megoldások népszerűsítésére, a kivitelezése ezeknek az energiabarát megoldásoknak nem tekinthető pénztárca barátnak is, sőt! Még úgyis, hogy egyre több támogatást tesznek elérhetővé, amivel Magyarország is felzárkózhatna az energiabarát országok közé, minden jó hír mellé érkezik mindig egy rossz is. Ilyen például a 2021 januártól elérhető napelem támogatás, ami csak a 2023 végéig megkötött hálózathasználati szerződéssel rendelkező háztartásokra vonatkozik, mely során a háztartási méretű napelemes rendszereknél marad csak változatlan a jelenleg hatályos nyereséges szaldó elszámolás. Ugyanis jelen pillanatban, ha a háztartás legalább annyi áramot termel, mint amennyit fogyaszt, akkor nem kell villanyszámlát fizetni. 2024 januártól pedig a szaldóelszámolást bruttóelszámolás váltja majd fel, amely lényegében kilowattok helyett a forintokat fogja számolni így nem lesz elég, ha ugyanannyi áramot táplál vissza a rendszerbe egy napelemes háztartás, mint amennyit fogyaszt, sajnos nem ússzuk meg villanyszámla megfizetése nélkül.    

Megállapítható tehát, hogy a kulcs a minőségi alapanyagban és szakszerű generálkivitelezésben rejlik. Amennyiben a gyártó előírásait betartjuk, mind a könnyűszerkezetes ház, mind a téglaház a következő nemzedék számára is legalább annyi élvezetet okozhat majd, mint számunkra.  

Mitől olyan népszerű Magyarországon a téglaház? 

Miután majdnem az összes tévhitet meg lehet cáfolni a könnyűszerkezetes házakkal kapcsolatban, jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor miért nem magasabb annál a 10%-os aránynál a könnyűszerkezetes házak száma hazánkban? A magyarokra jellemző téglához fűződő lojalitás, az arányok mellett leginkább a használt ingatlan piacon mutatkozik meg. Ugyanis egy ugyanakkora téglaház és könnyűszerkezetes ház reális eladási ára között akár 30%-os különbséget is megfigyelhetünk. És mivel a könnyűszerkezetes házak kivitelezési költségei között nem észlelni ezt a 30%-os különbséget (miután ez valójában 10 % körül mozog maximum a legolcsóbb kivitelezők esetében, minőségi kivitelezés esetén még drágább is lehet mint a téglaház), már nem is számít olyan jó üzletnek ez a gyors technológia. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy 2016 óta az érdeklődés fokozódott a könnyűszerkezetes házak iránt, és a népszerűség mindig árnövekedéssel jár, ami el is riasztotta a potenciális megrendelők nagy részét. A CSOK bevezetését követően a fokozott kereslet egy olyan árnövekedéshez vezetett, ami mind a két technológiára kihatott miután a telekárak közel 30-50%-al lettek drágábbak, és a munkaerő sok helyen elérte az 50%-os áremelkedést. Ezáltal egy minőségi könnyűszerkezetes ház felépítésének ára gyakran eléri vagy éppen meg is haladja a téglaház árát. Pár évvel ezelőtt még a biztosítótársaságok is a téglaházak malmára hajtották a vizet, mivel jóval magasabb árat kínáltak egy könnyűszerkezetes ház biztosítására, a bankok pedig többnyire nem is hiteleznek 20 évnél idősebb könnyűszerkezetes házat. Azonban az évek előrehaladtával és a modern technológia elterjedésével, a hibák és reklamációk száma is csökkent, így a biztosító társaságok is egyre nyitottabbá váltak a könnyűszerkezetes házak iránt és mára már minden jobb nevű bank és biztosítótársaság elfogadja ezeket a házakat is.

téglaház falazatának építése

Végeredményként megállapítható, hogy könnyűszerkezetes házat abban az esetben ajánlott választani, ha a lehető legkörnyezetbarátabb technológiával szeretnénk otthonunkat felépíteni, és ha minél hamarabb szeretnénk a generálkivitelezés végére érni. Azonban hazánk éghajlatából és építkezési hagyományából kifolyólag, minden más szempontnál optimálisabb választásnak bizonyult a jó minőségű téglából készült házépítés.

A Házvadászok csapata Kecskemét és környékén 18 tégla és könnyűszerkezetes házépítő generálkivitelezővel áll szerződésben, így ha nem tudsz dönteni a két technológia között, keress minket bizalommal!