A 2008-2009-es világgazdasági válság óta nem tapasztalt következményekkel járt a pandémia. A GDP zuhanását a legtöbb ország megérezte, ám ebben a cikkben az ingatlanpiacra gyakorolt hatását vesszük nagyító alá, azon belül megnézzük milyen mellékhatással járt a COVID-19 az eladó ház, vagy eladó lakások frontján. 

Világgazdasági válság és a pandémia 

A világgazdasági válság és a pandémia társadalomra gyakorolt hatása egyre jobban kezd hasonlítani, ugyan az egészségügy leterheltsége egyértelműen a járvány egyik olyan hatása ami 2009-ben nem érintette a világot, az építőiparban viszont mind a két világesemény hatalmas pusztítást eredményezett. Eladó ház és eladó lakás tekintetében míg a 2008-2009-es világgazdasági válság Magyarországon a lakás és házárakat lejjebb vitte, addig a pandémia alatt inkább áremfelkedéseket tapasztalhattunk. Ennek oka annak is betudható, hogy a világgazdasági válságot üres pénztárcákkal vártuk, míg a COVID-19 megérkezésénél nem volt érezhető ilyesfajta anyagi bizonytalanság. Ezt mi sem bizonyítják jobban mint a statisztikai adatok. A pandémiát megelőzően igen biztatóak voltak a munkapiaci adatok, reáljövedelem növekedés jellemezte az országot, és a megtakarítások terén is jobban teljesítettünk mint eddig valaha. Az első hónapokban ugyan megtorpant a kereslet ám a korlátozások megjelenésével jócskán megnövekedett az eladó ház és eladó lakások iránti igény.

Munkaerőhiány

A 2019-es év kétségkívül az építkezések éve volt. Mivel az első Áfa kedvezmény is  lejárati idővel rendelkezett, így mindenki építkezni akart, ami hatalmas terhet rakott a vállalkozásokra. A szakember hiány ekkor már egy ideje ismert probléma volt Magyarországon, ám sok építési vállalkozás nem állt készen egy ilyen szintű kereslet növekedésre. Sok vállalkozó tanulva a 2019-es évből, a 2021-es évtől érvénybe lépő Áfa kedvezményt már korlátozott építési darabszámmal várta. Ugyan nehéz előre megjósolni, hogy ennek az Áfa kedvezménynek a végéhez (2022. december 31.) közeledve mennyire lesz ismét hektikus az építőipar.

Jelen állás szerint még bizakodóak vagyunk és jelenleg a munkaerőhiány sem annyira érezhető mint 2 évvel ezelőtt. Azonban a kormány családtámogatási programja – amelyek közé tartozik a otthonfelújítási kedvezmény és a többgenerációs CSOK – könnyen változtathat ezen a helyzeten, hiszen az építkezéshez ugyanazok a szakemberek, azaz munkaállomány szükséges, mint az otthonfelújításhoz, vagy a bővítéshez.

Változások a hazai piacon

2020-as év a COVID-on kívül nagyon nem szólt másról. Szinte lehetetlen megnevezni egy olyan gazdaságot érintő változást amit ne a pandémia okozott volna. Ugyan kizárólag az új építésű ingatlanokra vonatkozik a 2021-es Áfa kedvezmény, ám ez ugyanúgy befolyásolja az eladó ház vagy eladó lakás értékét is. Eladó ingatlanok tekintetében főként 2020 tavaszán lehetett észlelni egy kis megtorpanást.

COVID-19 hatása az ingatlanpiacra

Ennek oka roppant egyszerű volt, hiszen konkrétan fizikailag lehetetlen volt az ingatlanok adás-vétele. Nagyon körülményes volt az ingatlan értékesítésének teljes folyamata, hiszen maga a banki hitelek értékbecslői sem tudtak kimenni az ingatlanokhoz. Azonban még ez is kevés volt ahhoz, hogy levigye az ingatlanok árát, így elmondható, hogy a világjárvány közel sem okozott akkora csapást az ingatlanpiacon mint a világgazdasági válság. Ami betudható annak is, hogy már nincsenek deviza hitelek, ezen kívül a hitelek nagy része fixált, azaz nem éri váratlan „meglepetés” a hiteligénylőket.

Ingatlan árak közötti változások Magyarország különböző részein

Magyarországon (is) hatalmas különbség van ingatlanárban, régiótól, megyétől,  várostól, vagy városrésztől függően. A pandémia előtt Budapest agglomerációjában és a nagyobb városokban, így Kecskemét és környékén sem okozott különösebb gondot az eladó házak és lakások értékesítése. Ez főként a városokra jellemző biztos munkaerőpiacnak tudható be. Itt azonban érezhető egy kis változás a világjárványt követően, ám Kecskemét munkaerő piacát szerencsére még a COVID-19 sem tudta leteríteni a lábáról. Ez megmutatkozik az eladó házak – sokszor irreálisan magas – árában is. Budapest azonban már jobban megszenvedte a járványt. A turizmus kiesése, vagy az egyetemek online oktatása egy érezhető csapást sújtott a fővárosra. Ezen kívül Budapestet számos egyéb befektetés típusú ingatlan értékesítés jellemzi ami egy válság megjelenésével – legyen szó világjárványról vagy világválságról – rögtön változik. Míg 2019-ben szinte lehetetlen volt albérletet találni a városban, addig 2020-ban megjelent a szállodákban a rövidtávú bérbeadás. Továbbá az ingatlan áraknál is érezhető volt egyfajta stagnálás, amire már nagy szüksége volt Magyarország lakosságának, hiszen a budapesti árak nagymértékben befolyásolják a nagyobb városok ingatlan árait is.

COVID-19 hatása az ingatlanpiacra

Újdonságként, azonban nőtt a Balaton környékén és a zöldövezetekben lévő ingatlanok népszerűsége. Balaton népszerűségének jót tett a home office megjelenése és az is, hogy a magyar tenger az ország bármely pontjáról könnyen megközelíthető. Mivel senki sem szeret korlátozások között élni – amit egy panellakásban 3+ gyerekkel sokszor a „rémálom” szóval jellemeztek – a zöldövezetek egy olyan menedéket jelentettek a családok számára, ami sokszor bármennyi pénzt megért. Az ingatlanpiac mindig is érdekes volt a Balaton környékén, ugyanis az aktív piaci tendencia ellenére mégis a Balaton parti városok lakossága folytonosan csökken. Ami a 2020-as évre megfordult, és a mai napig a növekvő trend jellemzi. A házvásárlásra sokkal nagyobb lett a kereslet, mint eddig bármikor, hiszen sosem éreztük még ilyen nagy kincsnek a kert adta szabadságot. Ugyan a járvány is kevés volt ahhoz, hogy letaszítsa Budapestet és annak agglomerációját a trónról, ám a Falusi CSOK vagy a Többgenerációs CSOK bevezetése igencsak fellendítette a települések és falvak ingatlanpiacát.

Mi lehet az oka a budapesti ingatlanok „horror”-árainak? 

7-8 éve érezhetően folyamatosan emelkedik az eladó ház és eladó lakás ára Budapesten. A munkaerőpiac mellett ennek azonban számos más oka is van:

– Budapest bizonyos részein a külföldi kereslet elérheti akár a 20-30%-ot is, ami igencsak nagy befolyásoló erővel bír.
– A világgazdasági válságot követően Magyarország lakosságának megtakarítása javuló tendenciát mutatott, ami több lehetőséget nyújtott az ingatlan vásárlásában.
– Ugyancsak a válság óta egyre kedvezőbb finanszírozási lehetőség váltak elérhetővé a lakosság számára.
– A CSOK megjelenésével pedig olyan részeken is elérhető álommá vált az ingatlanvásárlás, ahol előtte még reménykedni sem tudtunk.

COVID-19 hatása az ingatlanpiacra

Az elmúlt években budapesti árakat Debrecen igencsak megközelítette, míg Kecskemétet MÉG mindig kedvezőbb árak jellemzik. Ez azonban nem tudni meddig marad így ugyanis a hírös város munkaerőpiaca mellett a lakáspiac is kezd felzárkózni a főváros mellé.

Kormány válasza a világjárványra

A 2020-as év nehézségei után a kormány januártól egy igen nagyvonalú mentőövet dobott a családok számára. Ugyan Magyarország munkaerőpiacát annyira nem viselte meg a világjárvány – mint pár más európai országét -, az ingatlanpiac stabil helyzetének nem csak ez volt az oka. A kormány a családtámogatási program újításával próbálta kompenzálni a pandémia okozta nehézségeket. Az otthonteremtési program, amely nevéből adódóan mondhatni az otthonteremtés alappilléreit tartalmazza, 5 részből áll:

  •   az újra érvénybe lépő 5%-os lakásáfával,
  •   a visszaigényelhető Áfa-val új építésű CSOK-os ingatlanok után,
  •   az illetékmentesség ugyancsak CSOK-os ingatlanok után,
  •   az otthonfelújítási támogatással,
  •   a többgenerációs CSOK-al,
  •   és egy plusszal – a közjegyzői illeték kedvezménnyel.

Itt meg kell említenem azt, hogy a családtámogatási kedvezmények bevezetését nem (feltétlen) a COVID-19 motiválta, az mégis tény, hogy az időzítés nagyon kedvező volt a lakosság számára.  

Ez a rengeteg állami konstrukció, ami az ingatlan eladás-vételt motiválja, pár hónapja még azt sugallta, hogy Magyarország ingatlanpiaca stabilnak mondható lábakon áll, ám ez pár hete megváltozott.

Mit érdemes tudni a lakáspiaci adatokról? 

Amennyiben nem készházat tervezünk a teljes kulcsrakész ház átadási ideje 10-12 hónapra tehető. A COVID egyik mellékhatásaként viszont egyre gyakoribbak a csúszások. Itt viszont meg kell említeni ezeknek a csúszásoknak a fő okát, ugyanis sokan a mai napig abban a tévhitben élnek, hogy a csúszások főként a kivitelező hibájából vagy hanyagságából ered. Ez jelent pillanatba azonban nem igaz, ugyanis a pandémia alatti házépítést főként nyersanyag hiány, és az abból adódó szállítási problémák lassítják, ami akár 2-3 hónapos csúszást is okozhat az építkezések során. Elmondható tehát, hogy a pandémia vagy akár családtámogatási kedvezmények hatását az ingatlan piacon – főként az eladó ház és eladó lakás árainak változását figyelembe véve – körülbelül egy év múlva látjuk majd pontosan.

A COVID igazi hatása az építőiparra 

Az építőipart érintő kapacitásbeli nehézségek mellett egy újabb probléma ütötte fel a fejét, amire jelen pillanatban még nincsen megoldás. Ez magától értetődően egy bizonytalan hangulatot eredményezett a vállalkozások számára. Míg a  COVID kirobbanását követően a kapacitások kihasználatlansága miatt zuhant néhány alapanyag ára, az most mind megnövekedni látszik. Az acél, a bitumen és  a cement drágulásáról ugyanis nem más tehet, mint a rosszul működő nemzetközi ellátási lánc, azaz a termékek késve történő szállítása a keleti és távol-keleti országokból.

Ez a késés pedig a világjárvány miatt bevezetett korlátozások és lezárások miatt alakultak ki. A műanyag áremelkedéséről pedig az – ugyancsak acélból készült – konténerek hiánya tehet. Ez pedig azért érintette érzékenyen az építőipart, mert az építőipari termelés volumen nyers adatai szerint egy 4,3 %-os emelkedést figyelhettünk meg a 2020-as évhez viszonyítva. Itt meg kell említeni, hogy ugyan a termelés is 11,5 %-al nagyobb volt, ám az építőipar termelői ára az első negyedévben mintegy 7 %-al  növekedett az előző évhez képest.

Mit jelentenek ezek a változások az építőiparra nézve? 

Miután az Áfa kedvezmény ismét korlátozott időre szól nehéz pontosan bekalkulálni, hogy a következő két évből kiolvasott adatok, mennyire állják majd meg a helyüket 3-4 év elteltével. Ahogyan az előző Áfa kedvezménynél is érzékelhettük, a megnövekedett építkezések száma egy olyan kapacitás problémát okozott, aminek egyik eredménye a szakember bérének emelkedése volt. Ugyan az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) optimista előrejelzései szerint az építőipar 2021-es teljesítménye elérheti a világjárvány előtti virágzó szintet, ám ez a valóságban nem ilyen bizakodó, ugyanis a 2019 vagy a 2020-as évre jellemző munkaerőhiány ugyanúgy fennáll napjainkban is. Az előrejelzések szerint a családtámogatási kedvezményeknek köszönhetően népszerű lesz a lakosság körében idén is a házépítés és felzárkózik hozzá a lakásfelújítás is. Amennyiben a jelenlegi tendenciák nem változnak, 2022 végére a használatba adható új ingatlanok száma elérheti a 25 000 darabot, a felújításoké pedig akár a 220–250 ezer közötti számot. Az építőipart érintő több éve fennálló kapacitásfeszültségre azonban eddig nem érkezett gyógyír és a tünetek egyre inkább súlyosbodni látszódnak. A bérek mellet, a generálkivitelezést egy általános áremelkedés jellemezte, ami ugyancsak fenn fog állni a 2021-2022-es évben, amennyiben hasonló kapacitás problémával szembesülünk. Sajnálatos módon az építőiparra jellemző munkaerőhiány majd a COVID miatt észlelhető nyersanyag hiány és áremelkedés mind arra utal, hogy ismét egy nagyobb áremelkedésre számíthatunk az építőiparban. 

Remélem, cikkünk elolvasása hasznosnak bizonyult, és amennyiben szakértelmünket személyesen is igénybe vennéd, keresd csapatunkat bizalommal. A Házvadászok teljeskörű szolgáltatás-portfóliója lehetővé teszi, hogy a ingatlanvásárlás/eladás gondolatának megszületésétől kezdve, egészen a kulcsátadásig minden egyes lépésben a segítségedre lehessünk.